A sírrablás már az ókori Egyiptomban is divat volt, de a műkincsek egy része legalább nem került a határokon túlra. A gyarmati, napóleoni, náci, kommunista és más dúlások után viszont csak a felháborodás maradt, és az ellopott műtárgyak kevés kivételtől eltekintve máig ott vannak, ahová hurcolták őket.
A 231 centiméter magas Charles Byrne azt kívánta, hogy egy lezárt ólomkoporsóban a tengerbe temessék, ehelyett a csontváza John Hunter sebész múzeumában kötött ki. 200 év kellett hozzá, de az óriás csontjai kikerülnek a kiállítás anyagából.
Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi múzeumban, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének kb. egyharmada hiányzik, de nem verték nagy dobra. Most is csak egy újságírói megkeresés után indítottak belső vizsgálatot.
A remekmű a neolitikum és a római kor közötti időszakban készülhetett; Széchenyi István fia, Széchenyi Béla adományozta a múzeumnak.
A világ egyik leggazdagabb embere, François Pinault a párizsi árutőzsde épületében rendezte be kortárs művészeti magánmúzeumát. A Pinault-gyűjtemény első tárlatának apropóján megvizsgáljuk, hogy mire szeretnek költeni a milliárdosok, ha műveltek, és hogy milyen típusú kiadásokkal lehet kiérdemelni a művelt jelzőt.
Miként lehet egy múzeumban megjeleníteni az artisták gyakorlását, előadásait, kulisszák mögötti életét? Joó Emese etnográfus-muzeológus nyolc hónapja dolgozik a cirkuszi művészek között a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum létrehozásán.
A magyar Pro Progressione és horvát, szerb, román múzeumi partnerei által fejlesztett játék, a Journey to the Beginnings négy bronzkori lelőhelyet köt össze, köztük a magyar Százhalombattát. A csapat egy horvát fejlesztésű interaktív programmal indította a lelőhelyek összekötését, ennek végeztével egy klasszikus point and click játékban tesztelhetjük bronzkori műveltségünket.