Videón látható egy cápa megpörölyösödése
Az magában is jó kérdés, hogy miért néz ki úgy a pörölycápa, ahogy, de az is hasonlóan nyomasztó, hogy vajon mikor kezd el ilyen érdekes formát ölteni. A biológusok azt feltételezik, hogy a pörölyfej két oldalán elhelyezkedő szemek nagyobb területet képesek belátni, viszont megnehezítik a távolság érzékelését – ezért van szükség az elektromosságot érzékelő Lorenzini-ampullákra. A sajátos forma emellett fordulékonyabbá is teszi a cápákat.
De vajon mikor kezd el kialakulni a pörölyfej? Erről korábban nem készült kutatás, de ami késik, nem múlik. A Floridai Egyetem tengerbiológusai a Mexikói-öbölben bőségesen előforduló kerekfejű pörölycápák (Sphyrna tiburo) tartósított embrióit vizsgálták, az ezekhez szükséges mintákat pedig már tudományos célokra konzervált példányokból vették.
Mivel a pörölycápa elevenszülő, más mód nem nagyon volt a tanulmányozásukra, ez viszont azt is jelenti, hogy a kutatáshoz nem kellett további cápákat bántani.
Egy szörny születése
Gareth Fraser, a kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője szerint a fejlődés legkorábbi szakaszában még akármi is lehetne az embrióból – csirke, hal, béka vagy akár ember is. A vemhességi időszak nagyjából felénél aztán megtörténik a csoda: a fej megszélesedik, a szemek oldalra tolódnak, míg végül létre nem jön a fajra jellemző ásószerű forma. A folyamatot a biológus „egy szörny születéseként" írta le.
Fraser szerint mivel nagyon nehéz megfelelő embriókhoz jutni, nem csoda, hogy ennyi időbe tellett, míg valaki el nem végzi ezt a kutatást, és hozzátette azt is, hogy a közeljövőben valószínűleg nem is születik majd ehhez hasonló.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: