A védett állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra 190 milliárd dolláros globális iparággá duzzadt. A profithajszát a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973-as – Magyarországon 1985-ben ratifikált – Washingtoni Egyezménynek is nevezett CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) próbálja megfékezni. A 183 aláíró állam három évente rendezi meg az úgynevezett részes felek konferenciáját (CoP), amelyen a tagországok döntenek a fajok listázásáról, a meglévő listák kiegészítéséről, módosításáról.

A Panama városban hétvégén véget ért CoP19 november 27-én, vasárnap kiadott sajtóközleménye szerint közel 100 cápa- és rája-, 160 kétéltű-, több tucat énekesmadár- és 150 fafajjal bővült a globális lista. A konferencián az Európai Unió (EU) delegációjának tagjaként részt vevő Poczai Péter növénybiológus, a Finn Természettudományi Múzeum tudományos munkatársa a Qubitnek elmondta, hogy a cápák listázást eddig a távol-keleti országok akadályozták, ahol a tengeri ragadozók uszonya gasztronómiai különlegességnek számít. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetett fajokat lajstromozó vörös listáján szereplő kékcápafélék (Carcharhinidae) és pörölycápafélék (Sphyrnidae) családját ugyanakkor kiemelten sújtja az évente több millió egyedet elpusztító nemzetközi cápauszony-kereskedelem.

A kutatások szerint jelenleg a cápa- és rájafajok 37 százalékát fenyegeti a kihalás, vadon élő populációik létszáma pedig több mint 70 százalékkal csökkent ez elmúlt 50 évben. A negatív tendencia egyértelműen a túlhalászás és a szabályozatlan nemzetközi kereskedelem közvetlen következménye.

A CoP19 házigazdájaként a panamai delegáció kezdeményezte az érintett cápafajok nemzetközi védelmét. Az EU-tagállamok, az Egyesült Királyság és még közel 40 ország által támogatott rendelkezést ugyan Japán és Peru is lazítani kívánta, de a zárószavazáson Poczai szerint az eredeti listát fogadták el egyhangú többséggel.

A CITES-csúcsok valamennyi határozata kötelező érvényű, a részes államoknak egy évük van arra, hogy ehhez igazítsák a vonatkozó szabályozásaikat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Virágzik a nem megengedett medveepe-kereskedelem és a jegesmedve-testrészek adásvétele Ausztráliában és Új-Zélandon

Qubit.hu gazdaság 2021. november 15.

Bár a két országban nem honos egyetlen mai medvefaj sem, viszont jelentős a kereslet a hagyományos ázsiai orvoslában gyógyszerként használt, ám kereskedelmi forgalomba évtizedek óta nem hozható medvekészítményekre, derül ki a hatósági lefoglalások, elkobzások jegyzőkönyveit elemző friss kutatásból.

Így lett idén nyáron veszélyeztetett állat a zsiráf

Vajna Tamás tudomány 2019. szeptember 23.

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.

Megszavazták, veszélyeztetett faj lesz a zsiráf

Bodnár Zsolt tudomány 2019. augusztus 23.

Harminc év alatt 155 ezerről 97 ezerre csökkent a zsiráfok egyedszáma, és ha nem korlátozzák a csontjával, húsával és bőrével való kereskedelmet, ez csak tovább csökken.