A kizárólag az uszonyaik miatt milliószámra gyilkolt cápákkal bővült a védett fajok globális listája
A védett állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra 190 milliárd dolláros globális iparággá duzzadt. A profithajszát a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973-as – Magyarországon 1985-ben ratifikált – Washingtoni Egyezménynek is nevezett CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) próbálja megfékezni. A 183 aláíró állam három évente rendezi meg az úgynevezett részes felek konferenciáját (CoP), amelyen a tagországok döntenek a fajok listázásáról, a meglévő listák kiegészítéséről, módosításáról.
A Panama városban hétvégén véget ért CoP19 november 27-én, vasárnap kiadott sajtóközleménye szerint közel 100 cápa- és rája-, 160 kétéltű-, több tucat énekesmadár- és 150 fafajjal bővült a globális lista. A konferencián az Európai Unió (EU) delegációjának tagjaként részt vevő Poczai Péter növénybiológus, a Finn Természettudományi Múzeum tudományos munkatársa a Qubitnek elmondta, hogy a cápák listázást eddig a távol-keleti országok akadályozták, ahol a tengeri ragadozók uszonya gasztronómiai különlegességnek számít. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetett fajokat lajstromozó vörös listáján szereplő kékcápafélék (Carcharhinidae) és pörölycápafélék (Sphyrnidae) családját ugyanakkor kiemelten sújtja az évente több millió egyedet elpusztító nemzetközi cápauszony-kereskedelem.
A kutatások szerint jelenleg a cápa- és rájafajok 37 százalékát fenyegeti a kihalás, vadon élő populációik létszáma pedig több mint 70 százalékkal csökkent ez elmúlt 50 évben. A negatív tendencia egyértelműen a túlhalászás és a szabályozatlan nemzetközi kereskedelem közvetlen következménye.
A CoP19 házigazdájaként a panamai delegáció kezdeményezte az érintett cápafajok nemzetközi védelmét. Az EU-tagállamok, az Egyesült Királyság és még közel 40 ország által támogatott rendelkezést ugyan Japán és Peru is lazítani kívánta, de a zárószavazáson Poczai szerint az eredeti listát fogadták el egyhangú többséggel.
A CITES-csúcsok valamennyi határozata kötelező érvényű, a részes államoknak egy évük van arra, hogy ehhez igazítsák a vonatkozó szabályozásaikat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: