A Nobel-díjas Krausz Ferenc szerint Magyarországon rakhatják le a jövő megelőző orvoslásának alapjait
Néhány nappal azután, hogy a Németországban kutató Krausz Ferenc „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” megkapta a Nobel-díjat, a magyar-osztrák fizikus interjút adott a Magyar Tudományos Akadémiának.
Ebben többek között elmondta, hogy a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szimpóziumot szervezett a kutatási témájában, ami azt üzente a közösségnek, hogy a szakterület elérte a fizikai Nobel-díj Bizottság ingerküszöbét. „Az érdekesség azonban az, hogy ez az érdeklődés egyúttal szinte biztosan utal arra, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést – a statisztikai átlag szerint ehhez még jó néhány évnek el kell telnie. Így nem számítottunk rá” – tette hozzá.
Krausz arról is beszélt, honnan indult az attoszekundumos közösség érdeklődése az ukrajnai események iránt, és hogy ő miért döntött úgy, hogy a legmagasabb tudományos kitüntetéssel járó, 122 millió forintnak megfelelő pénzjutalmat egy ukrajnai szervezetnek ajánlja fel, méghozzá a másfél éve általa alapított Science 4 People egyesületnek, amely a tudományos élet képviselőinek összefogása az ukrajnai háború által sújtott nehéz sorsú emberek megsegítésére.
„A híradások, a képek nagyon magukkal ragadtak, és elgondolkodtam, hogy személy szerint én mit tudnék tenni az ügyben. Először arra gondoltam, esetleg elmegyek segíteni a határra a menekültek fogadásában, de aztán láttam, hogy ezt csodálatosan megoldották a honfitársaim. Eszembe jutott, hogy talán többet tudok tenni a kapcsolatrendszeremen keresztül, és így jött az ötlet, hogy indítsak egy ilyen kezdeményezést, amelynek a keretében megpróbálom megszólítani az általam ismert tudományos közvéleményt adományokat kérve. Nemcsak pénzadományokat, hanem elektronikus készülékeket, számítógépeket, laptopokat is kapunk folyamatosan, amiket aztán továbbítunk, és amiket a barátaink Kárpátalján nagyon-nagyon jól tudnak használni különböző iskolákban, oktatási intézményekben” – mondta az MTA-nak.
A fizikus arról is beszámolt, mivel foglalkozik Magyarországon az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, valamint az általa vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ. Úgy vélte, nagyon biztató eredményeik vannak az orvosi alkalmazás területén, és azt a kérdést igyekeznek megválaszolni, alkalmazható-e a módszer esetleg egy széleskörű egészségmegőrzési program alappilléreként.
„Rendszeres vérvételből és az infravörös fényimpulzusokkal megmért molekuláris ujjlenyomatból megállapíthatnánk azt, hogy egy egészséges embernél milyen tartományban kell lennie ennek a nagy információtartalmú jelnek. Ezután folyamatosan figyelhetnénk, nyomon követhetnénk, hogy mikor lép ki ebből a személyre szabott referencia-normáltartományból, majd arra kellene bizonyítékokat találnunk, hogy amikor kilép, akkor az bizony már valamilyen krónikus megbetegedés előjele”
– mondta. Krausz szerint ahhoz, hogy meggyőző bizonyítékokat szerezzenek, további 6-8 évre van szükség, és ehhez – a nehéz gazdasági helyzet ellenére – minden segítséget megkapnak a magyar kormánytól, így lehetővé válhat, „hogy a jövő megelőző orvoslásának alapjait lerakjuk. Az egész világon elsőként Magyarországon”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
