Az ismert virágos növények 45 százaléka a kihalás szélére került
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A 2020 óta felfedezett közel 19 ezer új növény- és gombafaj 77 százaléka a veszélyeztetett kategóriába sorolja a brit Királyi Botanikus Kert 30 ország 200 kutatójának munkáját összegző adatbázisa – írja a BBC.
A természetvédelmi világszervezet, az IUCN vörös listáján nyilván tartott fajokon túl nagyjából 100 ezer olyan növény él a Földön, amelyek taxonómiai lajstromozása nem történt még meg. A kutatók extrapolált előrejelzése szerint ezeket a fajokat automatikusan a veszélyeztetett fajok közé kell sorolni, mivel olyan botanikai szempontból vakfoltnak számító ökoszisztémákban őshonosak, amelyek diverzitása évről évre rohamosan csökken. Ezek alapján kijelenthető, hogy az ismert virágos növények 45 százaléka a kihalás szélére került, és ezen az sem változtat, hogy a jövőben éves átlagban nagyjából 2500 új fajjal bővülhet az ismertek listája.
Sokat mond, hogy a legújabban felfedezettek között olyan látványos, és nem mellesleg veszélyeztetett fajok is vannak, mint a világ legnagyobb óriás tavirózsájaként számon tartott Victoriana boliviana vagy a királynő süngombájaként ismert Hydnum reginae.
A talajminták környezeti DNS-elemzése alapján a Földön mintegy 2,5 millió gombafaj élhet, de ebből mindeddig mindössze 155 ezret ismer a szakirodalom, így a gombák túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka még felfedezésre vár.
A BBC által megszólaltatott mikológusok szerint a gombák már most is elképesztő dimenziókkal gazdagították a világot. A növényi és állati mellett a harmadik ismert létformát képviselő élőlények farmakológiai, elektrotechnikai, anyagtudományi célú kutatása már egy sor hasznosítható eredményt hozott, holott csak a fajok alig 10 százaléka ismert.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ötszázszor gyorsabban pusztulnak ki a növényfajok a Földön, mint az iparosodás előtti időkben
1750 óta már csaknem hatszáz növényfajnak befellegzett, de a valós szám ennél nagyságrendekkel magasabb lehet, és van olyan növény, ami azelőtt kihal, hogy felfedeznék. Éppen azokról a helyekről tűnnek el a leggyorsabban, ahol a legnagyobb a fajgazdagság – derült ki egy átfogó tanulmányból.
Ha nem ismerjük a növényeket, a klímaváltozás következményeit sem értjük meg
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.