Ha nem ismerjük a növényeket, a klímaváltozás következményeit sem értjük meg
„A civilizáció túlélése a növényeken múlik, a botanikai alapműveltségen pedig az, hogy képesek vagyunk-e kezelni az ökológiai összeomlással fenyegető antropocén éghajlatváltozást. A növényeknek kulcsszerepe van az ökoszisztémák és az emberi kultúrák alakításában, ennek ellenére az emberek egyre kevesebb ismerettel rendelkeznek róluk. Az ördögi kör eredménye, hogy a botanika tudománya a kihalás szélére sodródott. A tudás eróziója hozzájárul a természettől való elszakadásunkhoz, nem ismerjük fel a biológiai sokféleség válságát, ezért a megoldásokat sem leszünk képesek megtalálni”
– írja az Ecology and Evolution című folyóiratban július 11-én, hétfőn megjelent véleménycikkében brit botanikusok egy csoportja.
A Leedsi, a Readingi és a Notthinghami Egyetem professzorai a felsőoktatási statisztikák, az aktuális középiskolai tanmenetek, valamint személyes oktatási tapasztalatik alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a botanika tudományága a kihalás szélére sodródott – legalábbis az Egyesült Királyságban. Mint írják, a biológiai tudományok mesterképzéseit megkezdő posztgraduális hallgatók többségénél a legalapvetőbb növényazonosítási ismeretek is hiányoznak. Ami szerintük egyértelműen annak tudható be, hogy a brit közép- és felsőoktatás tananyagaiból kikopott az átfogó növényismeret, holott az elmúlt évszázadokban kötelező tudáselemnek számított. A diákokat nem is érdekelheti az, amiről nem tudnak, ezért a szerzők szerint nem véletlen, hogy 2007 és 2019 között az élettudományi szakokon az évfolyamonként átlagosan 185 hallgatóból mindössze egy szerzett valamilyen botanikai diplomát.
A közoktatásban jó esetben a növényeknek az élővilág körfolyamataiban betöltött funkciójáról, szaporodásukról és alapvető morfológiájukról esik szó, állítják a botanikusok. De összetett ökológiai szerepük már alig kerül terítékre az órákon, és nem jut idő a fajok és természetes társulások felismerését lehetővé tevő növényhatározási készségek fejlesztésére sem. A kutatók szerint a növényhatározói alapismeretek hiánya magyarázza például, hogy a különféle kormányzati és civil kampányok ellenére eddig nem igazán sikerült megakadályozni az idegenben honos, inváziós növények terjedését az Egyesült Királyságban.
„A lakosság és a szakemberek körében egyaránt csökken a növényekkel kapcsolatos tudatosság, aminek az az eredménye, hogy a környezet- és természetvédelmi projekteket egy része nemcsak hatástalan, de még káros is” – fogalmaznak a botanikusok, akik elrettentő példaként a tőzeglápok és a gyepek természetes növénytársulásait kifejezetten károsító fásítási akciókat említik.
A véleménycikk mindezek fényében sürgősen javasolja a botanika arányának növelését a köz- és felsőoktatásban, valamint a nagy nyilvánosságnak szóló közszolgálati növényismereti kampányok állami, kormányzati támogatását.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: