„A civilizáció túlélése a növényeken múlik, a botanikai alapműveltségen pedig az, hogy képesek vagyunk-e kezelni az ökológiai összeomlással fenyegető antropocén éghajlatváltozást. A növényeknek kulcsszerepe van az ökoszisztémák és az emberi kultúrák alakításában, ennek ellenére az emberek egyre kevesebb ismerettel rendelkeznek róluk. Az ördögi kör eredménye, hogy a botanika tudománya a kihalás szélére sodródott. A tudás eróziója hozzájárul a természettől való elszakadásunkhoz, nem ismerjük fel a biológiai sokféleség válságát, ezért a megoldásokat sem leszünk képesek megtalálni”

– írja az Ecology and Evolution című folyóiratban július 11-én, hétfőn megjelent véleménycikkében brit botanikusok egy csoportja.

A Leedsi, a Readingi és a Notthinghami Egyetem professzorai a felsőoktatási statisztikák, az aktuális középiskolai tanmenetek, valamint személyes oktatási tapasztalatik alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a botanika tudományága a kihalás szélére sodródott – legalábbis az Egyesült Királyságban. Mint írják, a biológiai tudományok mesterképzéseit megkezdő posztgraduális hallgatók többségénél a legalapvetőbb növényazonosítási ismeretek is hiányoznak. Ami szerintük egyértelműen annak tudható be, hogy a brit közép- és felsőoktatás tananyagaiból kikopott az átfogó növényismeret, holott az elmúlt évszázadokban kötelező tudáselemnek számított. A diákokat nem is érdekelheti az, amiről nem tudnak, ezért a szerzők szerint nem véletlen, hogy 2007 és 2019 között az élettudományi szakokon az évfolyamonként átlagosan 185 hallgatóból mindössze egy szerzett valamilyen botanikai diplomát.

A közoktatásban jó esetben a növényeknek az élővilág körfolyamataiban betöltött funkciójáról, szaporodásukról és alapvető morfológiájukról esik szó, állítják a botanikusok. De összetett ökológiai szerepük már alig kerül terítékre az órákon, és nem jut idő a fajok és természetes társulások felismerését lehetővé tevő növényhatározási készségek fejlesztésére sem. A kutatók szerint a növényhatározói alapismeretek hiánya magyarázza például, hogy a különféle kormányzati és civil kampányok ellenére eddig nem igazán sikerült megakadályozni az idegenben honos, inváziós növények terjedését az Egyesült Királyságban.

„A lakosság és a szakemberek körében egyaránt csökken a növényekkel kapcsolatos tudatosság, aminek az az eredménye, hogy a környezet- és természetvédelmi projekteket egy része nemcsak hatástalan, de még káros is” – fogalmaznak a botanikusok, akik elrettentő példaként a tőzeglápok és a gyepek természetes növénytársulásait kifejezetten károsító fásítási akciókat említik.

A véleménycikk mindezek fényében sürgősen javasolja a botanika arányának növelését a köz- és felsőoktatásban, valamint a nagy nyilvánosságnak szóló közszolgálati növényismereti kampányok állami, kormányzati támogatását.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Meggondolatlan fásítás helyett a gyepek védelmét szorgalmazzák magyar ökológusok

Qubit.hu tudomány 2021. december 22.

A korábban sem erdősült közép- és kelet-európai területeken a gyepek az igazán jó szén-dioxid-megkötő életközösségek, állítják a Debreceni Egyetemen működő Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai.

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. szeptember 22.

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.

Miről beszélgetnek egymással a növények?

Vajna Tamás tudomány 2017. december 25.

A mályva emlékszik a napsütésre, a rezgőnyárfa megtanulja, merről fúj a szél, a lóbab riadót fúj, ha jön a tetű, a fenyőfák gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A fotoszintetizáló élőlények képességei szigorúan tudományos alapon igazolhatják a természetvallások tanait.