Beporzók nélkül elképzelhetetlen az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság – hívja fel a figyelmet a Másfélfok klímapolitikai blogon megjelent cikkében Vincze Csilla meteorológus, szakképzett méhész hallgató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.

Egybehangzó kalkulációk szerint évente 5 milliárd euró (közel 2000 milliárd forint) értékben profitál a beporzó rovarok munkájából az európai mezőgazdaság, olvasható a cikkben.

„Bár globálisan mind a méhcsaládok, mind az általuk létrehozott méhészeti termékek (méz, viasz, propolisz, virágpor, méhkenyér stb.) mennyisége nő, az nem képes lépést tartani az emberiség növekvő létszámával és vele együtt az igényekkel. Európában még csökkent is a méhkolóniák száma, míg a méztermelés mennyisége nőtt, ami fokozódó kiszolgáltatottságot vetít előre – a jövőben egy méhcsaládnak sokkal több embert kellene ellátnia, mint most. A legnagyobb veszélyt a földhasználat változásból fakadó élőhely csökkenés és a vegyszerek jelentik, amihez gyorsan zárkózik fel a klímaváltozás, ami a mostani növekvő mézhozamot is negatívba fordíthatja” – írja Vincze.

De nem csak a házi méhek (Apis mellifera) vannak veszélyben. A kutatások egybehangzó eredménye szerint minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.

Nem minden növénynek van szüksége beporzásra, de még az önmegporzó (autogám) paradicsomnak is szüksége van egy kis „rázásra” a beporzáshoz. „Itt jönnek képbe a poszméhek. Nagy testalkatuknak köszönhetően a virágokat összerázzák, így megtörténik a beporzás. A gyümölcsfák viszont rovarmegporzásúak. Legfontosabb beporzóik a háziméhek. Sok esetben azonban a gyümölcsfák virágzása kora tavasszal van, amikor a házi méheknek még túl hideg van a gyűjtéshez. De problémát jelenthet egy közeli repcetábla nyílása is, amely elvonhatja a méheket a gyümölcsfáktól, így megporzás nélkül hagyva őket. Ezért fontos a változatosság, mivel nem minden méhfaj »üzemel« ugyanazon a hőmérsékleten, és mások a preferenciáik is” – írja a meteorológus-méhész.

(Via Másfélfok)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Keserű jövő vár ránk, ha hagyjuk, hogy kipusztuljanak a méhek

Vajna Tamás tudomány 2023. május 20.

A 6-8 ezer éve háziasított rovarok évente több százmilliárdos hasznot hoznak, és egészen különleges képességekkel rendelkeznek. Az elmúlt két évtizedben méhcsaládok tízezrei váltak köddé világszerte.

„Fülünkben hallik a zümmögés, tüdőnk megtelt az édes illattal, és mélyen, nyugodtan alszunk el”

Vajna Tamás tudomány 2023. június 6.

Weiner Sennyey Tibor költő, esszé- és drámaíró azután kezdett méhészkedni, hogy műfordító párjával a 2010-es évek derekán kénytelenek voltak feladni drága pesti albérletüket, és kiköltöztek a szentendrei Kada-csúcs alá.

Egyértelmű, hogy a glifozát káros a méhekre

Vajna Tamás tudomány 2023. május 2.

A különböző márkaneveken és összetételben, de a szántóföldi és kertészeti kultúrákban világszerte használt gyomirtó legalább hét szempontból is bizonyítottan negatív hatással van a házi méhek és a vadon élő beporzók egészségére.