Október 12-én jelent meg az az összesen 24 tanulmány eredményeit összesítő publikáció, ami nemcsak az agyban található sejttípusokat listázza, hanem azok elhelyezkedéséről is pontos képet ad. Mindezt egyelőre nem egyetlen részletes agytérképen lehet megtalálni, hanem egy hatalmas adatbázisban, írja a New Scientist.

Az agysejtatlasz elkészítése a szakértők szerint a Humán Genom Projekthez fogható vállalkozás. Korábban hasonló térképeket MRI-felvételek segítségével próbáltak készíteni, ezek azonban nem biztosítottak elég részletes képet az összetett szervről. Igaz ugyan, hogy a szkennelési eljárások a diagnosztikában felbecsülhetetlen jelentőséggel bírnak, felbontásuk egy agytérkép elkészítéséhez nem lett volna elegendő.

A projekt során több mint 3300 különböző típusú agysejtet azonosítottak, ehhez a kutatók az egysejtes szekvenálás módszerét használták. Vettek mintákat emberi és állati agyakból egyaránt, sőt magzatokból és embriókból származó sejtekkel is dolgoztak.

A kutatók szerint az atlasz hozzájárulhat a neurológiai betegségek megértéséhez, így a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának, vagy épp a depresszió, valamint a skizofrénia megértéséhez. A jövőben további genetikai publikációkra számítanak, amik kimondottan a betegségek hátterével foglalkoznak majd.

Az agyműködés megértésétől azonban nemcsak izgalmas kutatási eredményeket remélnek, hanem új terápiás lehetőségeket is, amik a korábbiaknál hatékonyabb megoldást jelentenek egy-egy betegségre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az Alzheimer-kórt csak a halál után lehet pontosan diagnosztizálni

Boncasztal podcast 2023. május 14.

Miután az alzheimeres betegek száma a világon meghaladta az 50 milliót, a betegség kutatásába ömleni kezdett a pénz. A kutatók óriási nyomás alatt próbálnak eredményeket felmutatni, amelyek némelyikéről kiderült, hogy közönséges hamisítvány. Új podcastsorozatunk, a Boncasztal első részében az Alzheimer-kórt boncolgatjuk.

Szegedi kutatók olyan gyógyszerhatóanyagokat azonosítottak, amelyek sikerre vihetik az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiáját

Vajna Tamás tudomány 2022. január 14.

A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11 kutatócsoportját összefogó konzorcium által talált vegyületek és az általuk fejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek révén kezelhetővé válhat az agyszövet krónikus gyulladása és meggátolhatóvá az idegsejtek pusztulása.

500 millió dolláros keretből készülhet tovább az emberi agy minden korábbinál részletesebb térképe

Vajna Tamás tudomány 2022. október 3.

Az Egyesült Államok orvostudományi kutatásait finanszírozó NIH a következő 5 évben félmilliárd dollárral támogatja a BRAIN 2.0 projektbe bevont amerikai, európai és japán kutatóintézetek, tudományos műhelyek munkáját.