Miután 2021-ben egy áttörő kutatás során sikerült tudatos álmodókkal kommunikálni alvás közben, most a Párizsi Agykutató Intézet munkatársai olyan alanyokkal is sikeresen kommunikáltak, akik nem tartoznak az álmaikat irányítani tudó emberek ritka csoportjába.

A kutatók azért terjesztették ki a vizsgálatot, mert amikor az előző kísérletbe bevontak narkolepsziás alanyokat, azt találták, hogy ők annak ellenére képesek helyes reakciókat adni különböző jelzésekre alvás közben, hogy nem képesek a tudatos álmodásra.

Az új vizsgálatban 48 alany vett részt, közülük 27-en voltak narkolepsziásak. Mindannyiukat arra kérték, hogy ébrenlétük során hallgassanak meg olyan felvételeket, amelyeken létező szavakat és szavakra hasonlító hangokat mondanak emberek. A csoport felét arra kérték, hogy háromszor mosolyogjon, ha valódi szavakat hallott, és ráncolja a homlokát, ha nem létező szavak hangzanak el, míg a többieket ennek ellenkezőjére kérték.

Ezután elektromos szenzorokat helyeztek az alanyok arcára, hogy érzékeljék az arcizmok mozgását, illetve a fejbőrükre erősített szenzorokon keresztül elektroenkefalogram (EEG) segítségével rögzítették agyhullámaikat, amelyek megmutatják, hogy az adott ember éppen ébren van vagy az alvás valamilyen szakaszában. A résztvevőket arra kérték, hogy szundítsanak egyet napközben, míg a felvételeket folyamatosan lejátszották nekik, miközben elaludtak, a hangerőt pedig fokozatosan lejjebb vették.

Az alvás első, jellemzően 5 percen át tartó szakaszában (N1) a narkolepsziával nem rendelkező emberek az esetek 20 százalékában adtak – akár helyes, akár rossz – reakciót az elhangzó szavakra, a későbbi szakaszokban ez 5 százalékra csökkent, míg a legmélyebb alvás során már egyáltalán nem reagáltak. Amikor reagáltak, az esetek 80 százalékában a megfelelő mimikát használták. A narkolepsziában szenvedők körében még magasabb volt a reakciók aránya, 20 és 65 százalék között mozgott.

„Nagyon jó ezt látni a nem tudatos álmodóknál is. Azt hiszem, ennek segítségével beleláthatunk abba, mi történik alvás közben” – kommentálta a hírt a New Scientistnek Jonathan Cedernaes, a svédországi Uppsalai Egyetem alváskutató sejtbiológusa.

A kutatók a következő lépésben az EEG-felvételeket elemzik majd, és megpróbálják azonosítani azokat a jeleket az agyhullámokban, amik azt mutatják, hogy az emberek mikor reagálnak a hallott hangokra. „Olyan eszközöket fejleszthetnénk ki, amelyekkel valós időben észlelhetnénk, hogy mikor nyílnak meg ezek az ablakok, így pont abban a pillanatban tehetnénk fel a kérdéseket” – mondta a párizsi agykutató, Delphine Oudiette.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Először sikerült álmodókkal kommunikálni egy áttörő kutatásban

Qubit.hu tudomány 2021. február 22.

A tudatos álmodók egy része a REM-fázisban képes volt eldöntendő kérdésekre felelni, illetve egyszerű matematikai műveleteket elvégezni. Utólag néhányan úgy emlékeztek a kutatók hangjára, mintha egy narrátort vagy rádióbemondót hallottak volna álmukban.

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatói megfejtették, hogy miért nem emlékszik éjszakai álmaira az emberek többsége

Vajna Tamás tudomány 2023. április 11.

Az előző nap kipihenése és feldolgozása mellett az alvás evolúciós funkciója az ébredést követő ébrenlétre való ráhangolódás, amit az álmok emlékei akadályoznának.

Azonosították az álmok elfelejtéséért felelős idegsejteket az agyban

Bodnár Zsolt tudomány 2019. szeptember 24.

Egerekben mutatták ki azokat a neuronokat, amelyek a REM fázis idején azért aktivizálódnak, hogy a felesleges emlékek kiürítésével másnapra legyen hely az agyban az új információknak.