Miután 2021-ben egy áttörő kutatás során sikerült tudatos álmodókkal kommunikálni alvás közben, most a Párizsi Agykutató Intézet munkatársai olyan alanyokkal is sikeresen kommunikáltak, akik nem tartoznak az álmaikat irányítani tudó emberek ritka csoportjába.

A kutatók azért terjesztették ki a vizsgálatot, mert amikor az előző kísérletbe bevontak narkolepsziás alanyokat, azt találták, hogy ők annak ellenére képesek helyes reakciókat adni különböző jelzésekre alvás közben, hogy nem képesek a tudatos álmodásra.

Az új vizsgálatban 48 alany vett részt, közülük 27-en voltak narkolepsziásak. Mindannyiukat arra kérték, hogy ébrenlétük során hallgassanak meg olyan felvételeket, amelyeken létező szavakat és szavakra hasonlító hangokat mondanak emberek. A csoport felét arra kérték, hogy háromszor mosolyogjon, ha valódi szavakat hallott, és ráncolja a homlokát, ha nem létező szavak hangzanak el, míg a többieket ennek ellenkezőjére kérték.

Ezután elektromos szenzorokat helyeztek az alanyok arcára, hogy érzékeljék az arcizmok mozgását, illetve a fejbőrükre erősített szenzorokon keresztül elektroenkefalogram (EEG) segítségével rögzítették agyhullámaikat, amelyek megmutatják, hogy az adott ember éppen ébren van vagy az alvás valamilyen szakaszában. A résztvevőket arra kérték, hogy szundítsanak egyet napközben, míg a felvételeket folyamatosan lejátszották nekik, miközben elaludtak, a hangerőt pedig fokozatosan lejjebb vették.

Az alvás első, jellemzően 5 percen át tartó szakaszában (N1) a narkolepsziával nem rendelkező emberek az esetek 20 százalékában adtak – akár helyes, akár rossz – reakciót az elhangzó szavakra, a későbbi szakaszokban ez 5 százalékra csökkent, míg a legmélyebb alvás során már egyáltalán nem reagáltak. Amikor reagáltak, az esetek 80 százalékában a megfelelő mimikát használták. A narkolepsziában szenvedők körében még magasabb volt a reakciók aránya, 20 és 65 százalék között mozgott.

„Nagyon jó ezt látni a nem tudatos álmodóknál is. Azt hiszem, ennek segítségével beleláthatunk abba, mi történik alvás közben” – kommentálta a hírt a New Scientistnek Jonathan Cedernaes, a svédországi Uppsalai Egyetem alváskutató sejtbiológusa.

A kutatók a következő lépésben az EEG-felvételeket elemzik majd, és megpróbálják azonosítani azokat a jeleket az agyhullámokban, amik azt mutatják, hogy az emberek mikor reagálnak a hallott hangokra. „Olyan eszközöket fejleszthetnénk ki, amelyekkel valós időben észlelhetnénk, hogy mikor nyílnak meg ezek az ablakok, így pont abban a pillanatban tehetnénk fel a kérdéseket” – mondta a párizsi agykutató, Delphine Oudiette.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: