Milyen fiziológiai hatásai vannak a kávénak, mit gondolnak a kutatók a sziesztáról és a két részletben történő alvásról, és hol a határ képzelet és álmodás között? A közönség kérdéseire válaszoltak a 10. Qubit Live kutatói.
Mi az alvajárás háttere? Mi a helyzet a visszatérő álmokkal? És a fájdalomérzettel? Tényleg vannak bagoly és pacsirta típusú emberek? Ezeket a kérdéseket jártak körül alváskutatással foglalkozó szakértőink a 10. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Hogyan működik és miért fontos a cirkadián ritmus? Milyen összefüggések vannak a modern életmód, az alvásminőség és az egészségünk között? Milyen trükkökkel tudjuk segíteni a szervezetünket? Ezekről is beszélt a 10. Qubit Live-on a Semmelweis Egyetem molekuláris biológusa.
Az ébresztőórák és mobilvekkerek késleltető funkciójának fiziológiai és pszichológiai aspektusait svéd kutatók vizsgálták.
Korábban csak tudatos álmodókkal és narkolepsziás emberekkel sikerült alvás közben kommunikálni, de most kiderült, mások is képesek reagálni külső jelekre az alvás egyes szakaszaiban.
Az irányított alvás hatását vizsgálták az MIT kutatói, akik 1–5 perc után felébresztették alanyaikat, megmondták nekik, mire gondoljanak, és hagyták, hogy visszaaludjanak.
Az előző nap kipihenése és feldolgozása mellett az alvás evolúciós funkciója az ébredést követő ébrenlétre való ráhangolódás, amit az álmok emlékei akadályoznának.
Jó egy kamasznak a késői lefekvés hétvégén, ha aztán kialudja magát? Ha később kezdődik az iskola, később is mennek aludni a diákok? A Harvard kutatói szülőket kérdeztek a kamaszok alvási szokásaival kapcsolatos tévhitekről, és több mint kétharmaduk egyetértett a legnépszerűbb hiedelmekkel.
A kutatók az okoskarkötők és okosórák adatai alapján számolták ki, hogy a felmelegedés milyen hatással lesz a Föld népességének alvási szokásaira. A 47 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az idősebbek és a szegényebbek virrasztanak majd többet.
Az alvás alatti memóriakonszolidáció jelenségét már eddig is ismerték az agykutatók, de a neves japán kutatóintézet, a RIKEN agytudományi központjának kutatói most azt tárták fel, miként támogatja az alvás a tanulást. Az eredmények alapján a hajnalig tartó magolás duplán megbosszulja magát.
Többek között a szívelégtelenség és a cukorbetegség kockázatát is növeli, ha valamilyen mesterséges fényforrásnak van kitéve az ember az éjszakai alvás közben. Ha nagyon muszáj, érdemes valamilyen halvány, sárga vagy vöröses színű világítást eszközölni, és távol maradni a kék vagy fehér fényektől.
A karantén idején nem változtak jelentősen az alvási szokásaink, a napi rutin felborulásával mégis kevésbé pihentető az alvás, és ez az élénk rémálmoknak is megágyaz. Az alváshiányhoz a mozgáshiány, a stressz és az elszigeteltség is hozzájárul, és hosszabb távon súlyos betegségeket is okozhat.
Az amerikai alváskutatók társasága szerint az évi kétszeri óraátállítás miatt nő a szívproblémák, a sztrók és a közlekedési balesetek kockázata, és több az orvosi hiba is, ezért a nyári időszámítást el kell törölni.
A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.
Az alvás röpke REM-fázisaiban is váltogatják egymást az éber, kifelé forduló, illetve a tudat belső képeire fókuszáló állapotok. Négy magyar kutató világított rá erre a kettősségre.