A kutatók az okoskarkötők és okosórák adatai alapján számolták ki, hogy a felmelegedés milyen hatással lesz a Föld népességének alvási szokásaira. A 47 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az idősebbek és a szegényebbek virrasztanak majd többet.
Az alvás alatti memóriakonszolidáció jelenségét már eddig is ismerték az agykutatók, de a neves japán kutatóintézet, a RIKEN agytudományi központjának kutatói most azt tárták fel, miként támogatja az alvás a tanulást. Az eredmények alapján a hajnalig tartó magolás duplán megbosszulja magát.
Többek között a szívelégtelenség és a cukorbetegség kockázatát is növeli, ha valamilyen mesterséges fényforrásnak van kitéve az ember az éjszakai alvás közben. Ha nagyon muszáj, érdemes valamilyen halvány, sárga vagy vöröses színű világítást eszközölni, és távol maradni a kék vagy fehér fényektől.
A karantén idején nem változtak jelentősen az alvási szokásaink, a napi rutin felborulásával mégis kevésbé pihentető az alvás, és ez az élénk rémálmoknak is megágyaz. Az alváshiányhoz a mozgáshiány, a stressz és az elszigeteltség is hozzájárul, és hosszabb távon súlyos betegségeket is okozhat.
Az amerikai alváskutatók társasága szerint az évi kétszeri óraátállítás miatt nő a szívproblémák, a sztrók és a közlekedési balesetek kockázata, és több az orvosi hiba is, ezért a nyári időszámítást el kell törölni.
A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.
Az alvás röpke REM-fázisaiban is váltogatják egymást az éber, kifelé forduló, illetve a tudat belső képeire fókuszáló állapotok. Négy magyar kutató világított rá erre a kettősségre.
Ilyen még nem volt: tudományos felhívás a Qubiten! A bátrabbak a kérdőív kitöltése után akár kísérleti alanynak is jelentkezhetnek.