Azonosították az álmok elfelejtéséért felelős idegsejteket az agyban

A japán Nagojai Egyetem kutatói egy egereken végzett kísérlet során azonosították azokat az idegsejteket, amelyek miatt az ember hamar elfelejti az álmait. A melaninkoncentráló hormonok (MCH) elektromos jeleket bocsátanak ki magukból az alvás REM fázisa során, vagyis abban a szakaszban, amikor gyors szemmozgás, fokozott szívritmus és intenzív álmok jellemzik az alvási ciklust. Ebben a folyamatban történik az is, amikor az agy kiszűri a felesleges információkat, és helyet csinál az új emlékeknek.

„Hatalmas mennyiségű információ áraszt el minket nap mint nap, és ezekből sok  emlékként rögzül az agyban. De az összessel egyszerűen nem tudunk mit kezdeni” – mondta a kaliforniai Scripps Kutatóintézet (SRI) neurobiológusa, Ronald Davis a New York Timesnak. A lap szerint a kutatást vezető Akihiro Yamanaka és társai akkor jöttek rá az MCH neuronok jelentőségére, amikor egerek alvási mintáit tanulmányozták: észrevették, hogy ezek a sejtek kapcsolatba lépnek az agykéregben található hippokampusszal, ami az emlékezet működésében játszik fontos szerepet.

A hippokampusz idegsejtjei (számítógépes grafika)Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library

További kísérletek kimutatták, hogy az egerek MCH neuronjainak 52,8 százaléka aktív volt a REM fázis alatt, míg éber állapotban csak 35 százalékos aktivitást mutattak. Thomas Kilduff, a tanulmány egyik szerzője és az SRI idegtudományi intézetének igazgatója szerint az eredmények egybevágtak az MCH sejteken végzett korábbi kutatások eredményeivel (azt eddig is tudták, hogy a sejtek aktívak a REM fázis alatt), de az új kapcsolat felfedezése arra ösztönözte őket, hogy megvizsgálják, van-e szerepük az agy emléktárolásában.

Jelentős áttörés műanyag banánnal

Ezt úgy vizsgálták, hogy két játékot adtak az egereknek, egy műanyag banánt és egy fából készült tárgyat, majd mesterségesen aktiválták és deaktiválták az MCH sejtjeiket. Később az egyik játékot egy új tárggyal helyettesítették, és újra megvizsgálták az egerek reakcióját.

A tanulmány szerint az aktív MCH sejtű egerek másodjára is ugyanolyan gyakorisággal játszottak mindkét játékkal, ami arra utalt, hogy nem emlékeznek a korábbi interakciókra. A kikapcsolt neuronokkal rendelkező egerek eközben jobban érdeklődtek az új játék iránt. Azt is megállapították, hogy ez a viselkedésbeli változás csak akkor lépett fel, ha a REM fázis alatt manipulálták a neuronokat, más alvási fázisban és éber állapotban nem. „Az eredmények azt sugallják, hogy a hipotalamuszban található MCH neuronok segítenek az agynak az új, de nem különösebben fontos információk elfelejtésében. Az idegsejtek így felszabadítanak egy kis helyet a memóriában másnapra” – mondta a New York Timesnak Yamanaka.

Giuliana Mazzoni, az angol Hulli Egyetem pszichológia- és idegtudományi professzora a Conversationben jelentős áttörésnek nevezte a felfedezést, amelynek köszönhetően közelebb jutott a tudomány az emlékezet működésének megértéséhez. Persze felmerül a szokásos kérdés: embereknél is ugyanúgy fennáll ez a helyzet, mint egereknél? Ha igen, akkor a kutatási eredményeket a jövőben az Alzheimer-kór és más memóriazavarral járó betegségek kezelésében is felhasználhatják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Feleslegessé teszi a számítógép a nyelvészeket?

Amikor fordítanak, az emberek a szoftverekkel ellentétben nemcsak a két nyelv szavainak, szerkezeteinek a megfeleléseit ismerik, hanem értik is, amit fordítanak. És hogy ez mit is jelent pontosan, hogyan is lehetne megragadni és felhasználni, arról egyelőre senkinek sincs fogalma. Nyelvészek nélkül nem is lesz.