Múlt héten nyomdába került a svéd Akadémiai Nagyszótár utolsó kötete is – adta hírül a szótár szerkesztője szerdán. Christian Mattsson szerint a projekt 1883-ban indult, azóta 137 teljes munkaidős szerkesztőt foglalkoztattak benne, de végül csak sikerült pontot tenni a végére. A nagy mű 33111 oldalból és 39 kötetből áll.

A projekt 1787-ben indult, de az első kötet csak 1898-ban jelent meg, igaz, ahogy a Fekete Vipera vonatkozó jelenetéből kiderül, hamar munka ritkán jó: Samuel Johnson 1755-ben megjelent szótára tíz évig készült, bár maga Johnson eredetileg azt tervezte, hogy három év alatt végez vele. Ahogy Edmund Blackadder is rámutatott, az angol szótárból is kimaradt néhány szó, és Mattsson szerint nem öregedett különbül a svéd szótár sem.

Allergia? Milyen allergia?!

Az A és az R közötti kötetek ugyanis olyan régen jelentek meg, hogy ideje frissíteni őket: a szerkesztő szerint például a szótárból hiányzik az „allergia” szó, amit Svédországban csak az 1920-as évektől kezdtek használni, az első kötet viszont 1893-ban jelent meg.

Ehhez hasonlóan az első kötetekből olyan létfontosságú szavak is hiányoznak, mint a Barbie-baba, az app vagy a kompjúter. Mattsson szerint a hiányzó tízezer szócikk megírása további hét évet vesz igénybe.

Hiába nincs benne a kompjúter, a nagyszótár javarészt online böngészhető, a Guardian szerint mindössze kétszáz példány jelent meg belőle könyv formájában.

Nem a Barbie az egyetlen, ami hiányzik a régebbi kiadású szótárakból: a technika fejlődése mellett például a covid-járvány is nyelvújítási hullámot indított be, méghozzá akkorát, hogy a 200 éves Merriam-Websterben rekordidő alatt jelentek meg az olyan új kifejezések, mint a társasági távolságtartás vagy a szuperterjesztő.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: