A szótárakat is rekordgyorsasággal írja át a koronavírus
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója február 11-én jelentette be az új típusú koronavírus okozta betegség hivatalos nevét: COVID-19. A '2019-es koronavírus-betegség' jelentéssel bíró mozaikszó alig több mint egy hónappal később már a Merriam-Webster online szótárban találta magát, olyan új, gyorsan a közbeszédbe került kifejezésekkel együtt, mint a társasági távolságtartás (social distancing) vagy a szuperterjesztő (super-spreader). Ez rekordidő a szótár közel 200 éves történetében.
Miközben olyan kifejezések jelentését ismeri meg a világ, mint a görbe ellapítása (flattening the curve) vagy a lappangási periódus (incubation period), a hétköznapi szókincs egyre specifikusabb szavakkal bővül. „A zoonózis eddig olyan szó volt, amit ha Scrabble-ben kiraktál, biztosan zseninek tartottak. Most már szinte mindenki tudja, hogy állatról emberre terjedő fertőző betegségeket jelent” – mondta a Los Angeles Timesnak a Dictionary.com kutató-szerkesztője, John Kelly.
És persze a mindinkább az interneten zajló közbeszédbe olyan új kifejezések is kerülnek, mint az angol nyelvterületeken alkotott quarantini ('a karanténnal járó gondokat enyhítő vermut'), zoombombing ('a videocset szándékos megzavarása a háttérben'), coronnials ('a karanténban fogant gyerekek generációja', az Y generációt takaró millenials példájára) vagy covidiot ('a járványügyi előírásokra fittyet hányó, vagy a járvány mögött összeesküvés-elméleteket sejtő ember').
Egy kis doomscrolling, aztán jöhet a quarantini
A Merriam-Webster főszerkesztője, Peter Sokolowski szerint az új szavaknak ebben az esetben az a feladatuk, hogy informálják az embereket, és segítsenek nekik a járvány kezelésében. Ha valaki ismeri a társasági távolságtartás kifejezését, az valószínűleg azt is tudja, hogy legalább másfél-két méteres távolságot kell tartani; ha valaki ismeri a vörös zóna és a görbe ellapítása kifejezések jelentését, akkor valószínűleg arról is tud, hogy azért érdemes a magas koronavírus-koncentrációjú területeket kerülni, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi ellátórendszer összeomlása.
Ezeket a korábban csak szakmai körökben elhangzó szavakat most tömegek kezdték el használni, ami azt az érzetet is erősíti, hogy ebben a válságban mindannyian, együtt vagyunk benne. Éppen ezért az angolul tanulókat segítő oldalak is elkezdték a járvány nyelvét oktatni.
Josef Essberger, az EnglishClub.com alapítója szerint a nyelvoktatóknak is reflektálniuk kell a valóságra, ezért a mindennapi kifejezések közé olyan szavak is bekerültek, mint a ventilator ('lélegeztetőgép'), a community spread ('egy közösségen belüli fertőzések') vagy a doomscrolling ('a mindmeghalunk-hírek végtelenségig történő olvasása az okostelefonon').
Sokolowski szerint a nagy érdeklődést kiváltó események (mint 2001. szeptember 11-e vagy Michael Jackson halála) idején mindig megugranak a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekre történő keresések, de olyat még soha sem tapasztaltak, mint ami most történik – márciusban a legtöbbet keresett definíciók top 50-e kizárólag a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kifejezésekből állt.
A főszerkesztő elmondta, ez talán az álhírekkel teli világnak is köszönhető, hiszen a szótárakra még mindig úgy tekintenek az emberek, mint pártatlan, objektív kiadványokra, ahol aztán végképp semmi helyük az „alternatív tényeknek”. „A szótárnak az a dolga, hogy elmondja az igazságot egy szóról. Nem az, hogy megítélje, az egy jó vagy rossz szó-e” – mondta Sokolowski.
A kontaktkutatás lesz az új O-gyűrű?
Az persze jó kérdés, hogy a most megtanult szavak meddig maradnak meg a közbeszédben. Az 1980-as évek alatt kibontakozó AIDS-járványok során tömegek ismerkedtek meg a T-sejtek jelentésével, az amerikaiak pedig az O-gyűrű kifejezést is a fejükbe vésték, miután 1986-ban ez a tömítőgyűrű okozta a Challenger űrrepülőgép nemzeti traumaként megélt katasztrófáját – ma már kevesen tudnák definiálni ezeket a szavakat.
„Azok a szavak fognak hosszabb távon is beépülni a mindennapi szókincsbe, amelyeket még öt év múlva is okkal használunk majd, mert társadalmi változásokhoz vagy technológiai fejlesztésekhez tudjuk kötni őket” – mondta a koronavírusos nyelvújítás jövőjéről Kory Stamper lexikográfus, a Merriam-Webster korábbi szerkesztője.
Mivel a Merriam-Webster választja meg az év szavát, az LA Times természetesen arra is rákérdezett Sokolowskinál, hogy idén várhatóan egy COVID-19-hez kapcsolódó szó lesz-e a győztes, amire így felelt a főszerkesztő: „efelől nincs kérdés.”
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását a Dataizmus Zrt. támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: