Elszabadult lufi okozta egy antillai csőröscet halálát Amerikában
Egy csillag alakú léggömb okozta annak az antillai csőröscetnek (Mesoplodon europaeus) a halálát, amelynek a tetemét Észak-Karolinában mosta partra a víz október 30-án. Az állatot az Észak-Karolinai Egyetem tengerbiológusai felboncolták, ekkor találták meg a cet beleit elzáró léggömböt, a boncolásból az is kiderült, hogy az állat az elpusztulása idején borjat szoptatott.
A kutatók szerint az államban évente 125 tengeri emlőst mos partra a tenger, a bálnák, delfinek, fókák és lamantinok egyes esetekben természetes okoknál fogva pusztulnak el, máskor, mint most is, az ember okozza a pusztulásukat. A leggyakoribb a halászhálók okozta elhullás, a hajóval történő ütközés, illetve a műanyagfogyasztás.
A tengerbiológusok szerint a héliumos léggömbök több száz, vagy akár több ezer kilométert is megtehetnek, és csak a jó ég tudja, hogy végül hol kötnek ki, a természetben viszont komoly károkat okozhatnak, ezért arra kérik az embereket, hogy ne lufikkal ünnepeljenek, vagy legalább ne hagyják őket szanaszét.
Nincs környezetbarát léggömb
Léteznek biológiai úton lebomló léggömbök is, ezek viszont a Conversation cikke szerint valójában nem is léteznek: a lufiipar gonosz irányítói évtizedek óta hazudnak a léggömbök környezeti lábnyomáról. A Tazmániai Egyetem kutatása szerint még azok a léggömbök sem bomlottak le 16 hét alatt, amelyekről a gyártók ezt állították.
Bár a szennyezés pontos mértéke nem ismert, meglepően sok lufi köt ki az óceánban: csak az Egyesült Államok partjainál 300 ezer lufit gyűjtöttek össze 2008 és 2016 között. A léggömbök azért különösen veszélyesek a tengeri élővilágra, mert több faj kedvelt táplálékára is hasonlítanak, az állatok viszont nem tudják megemészteni őket. A helyzetet tovább rontja, hogy a lufik rugalmas anyaga még veszélyesebb az állatokra, mint a kemény műanyag, könnyebben okoz fulladást vagy bélelzáródást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
A bálnákat elütik, ugye?
