– Ebben a háborúban kaphatunk egy kis betekintést abba, hogy milyenek lehetnek a jövő háborúi, ahol a mesterséges intelligencia és a deepfake már részese a konfliktusnak – mondta a Qubitnek az Izrael és a Hamász között már több mint egy hónapja dúló háborúról Ofir Zigelman, aki jelenleg egy amerikai technológiai vállalatnál dolgozik vezető beosztásban, korábban viszont az izraeli miniszterelnöki hivatalban állt alkalmazásban hírszerző tisztként, és az izraeli katonai jelhírszerző ügynökség, a 8200-as egység egyik csapatvezetője volt.

Ez az egység az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséghez (NSA) hasonlóan rádióelektronikai, jelhírszerzéssel foglalkozó (SIGINT) szervezet. Az elektronikai megfigyelést végző 8200-as egységet a világ legjobbjának tartják ezen a területen. Zigelman korábban a Harvard Egyetemen dolgozott kutatóként, és a Tel-avivi Egyetemen, valamint Cambridge-ben végezte tanulmányait.

A leghalálosabb konfliktus a jóm kippúri háború óta

Több mint egy hónappal az izraeli-palesztin konfliktus újabb fellángolása után a Hamász vezette Gázai övezet egészségügyi minisztériuma kedden közölte, hogy több mint tízezren haltak meg és több mint 25 ezren sérültek meg az izraeli támadások miatt. A New York Times azt írta, hogy a számokat egyelőre nem erősítette meg független forrás; a Pentagon egyik szóvivője szerint az áldozatok száma ezrekre tehető. Az izraeli hadsereg hétfőn azt közölte, hogy csapataik bekerítették Gázavárost, és ezzel gyakorlatilag kettévágták a Gázai övezetet. Ezzel Izrael szerint megnehezítik azt, hogy a Hamász továbbra is ellenőrzése alatt tartsa az enklávét.

Az övezet lakóházainak több mint fele megrongálódott vagy teljesen megsemmisült, és az ENSZ becslései szerint több mint másfél millióan menekültek el a légicsapások elől, főként a Gázai övezet déli részébe. Eközben akadozik az élelmiszer-, a víz- és az üzemanyag-ellátás is, drámai a humanitárius helyzet, és félő, hogy a konfliktus eszkalálódik. Az izraeliek és a palesztinok között egyre nő a feszültség Ciszjordániában és az ország északi részén, a libanoni határnál is. Szaúd-Arábia, Jordánia és Egyiptom egyre határozottabban kéri az Egyesült Államokat, hogy érje el Izraelnél az azonnali tűzszünetet Gázában, a Palesztin Hatóság pedig hivatalosan is bejelentkezett az övezet politikai felügyeletére.

Az izraeli vezetés azonban nem enged deklarált céljaiból: egyrészt a Hamász elpusztítását ígérte az október 7-én elkövetett mészárlást követően, amikor a terrorszervezet több mint kétezer fegyverese betört Izrael déli részére, és mintegy 1400 emberrel végzett. A fegyveresek több mint 240 túszt ejtettek, akik kiszabadítása azóta is az izraeli hadsereg másik legfontosabb célja.

Ahogyan korábban írtuk, a háború a független izraeli állam történetének legtöbb halálos áldozattal járó konfliktusa a szinte pontosan 50 évvel ezelőtt, 1973-ban indult – és 18 nap alatt lezajlott – jóm kippúri háború óta. De nem csak a dátum köti össze a két eseményt. Abban is megegyeznek a szakértők, hogy mindkét háború előzményei az izraeli hírszerzés kudarcában is keresendők.

Amikor a csúcstechnológia nem segít

Ezt megerősítette Zigelman is. „Izrael több milliárd sékelt invesztált az elmúlt években abba, hogy a Gázai övezetet elválasztó határfallal megakadályozza, hogy terroristák lépjenek az ország szuverén területére. Szofisztikált, szemeknek hívott szenzorokkal szerelte fel a kerítést, amiket a Hamász aztán csapásmérő drónokkal szedett le. Az izraeli hírszerzésnek és a vezetésnek több órájába telt, hogy teljesen felfogja, mi történik”.

Mindezt úgy, hogy a mintegy 60 kilométer hosszú kerítésrendszer hat méter magas, kettős drótkerítésből áll, a közöttük húzódó 20 méteres sávon katonai járművek cirkálnak, és közel két kilométerenként távirányítással működő gépfegyverekkel felszerelt őrtornyokat helyeztek el. Emellett, hogy megakadályozza az alagutak fúrását, Izrael mozgásérzékelőkkel ellátott betonelemeket helyezett el a föld alatt is. A határrendszer kiépítése mintegy 3,5 milliárd sékelbe, vagyis 322 milliárd forint körüli összegbe kerülhetett Izraelnek. A védelmi minisztérium 2021-ben, a fal elkészültekor úgy büszkélkedett a projekttel, hogy annyi betont használtak fel, amennyiből utat építhettek volna Bulgária és Izrael között, és annyi vasat és acélt, amennyiből vasrudat lehetne kihúzni Ausztráliáig. Egyébként a Gázai övezet északi határán is elkezdtek tesztelni egy biztonsági rendszert: mobil robotokkal és katonai drónokkal igyekeztek elérni, hogy a határvédelemhez egyre kevesebb emberre legyen szükség.

A Hamász elleni kemény válaszlépésben szerepet játszhat, hogy mekkora sokkot okozott a Hamász október eleji terrorakciója Izrael teljes védelmi rendszerének és a politikai vezetésnek – a Benjámin Netanjahu miniszterelnökbe vetett bizalom jelentősen meg is ingott. Az izraeli hírszerzés olyannyira nem számított a Hamász októberi terrorakciójára, hogy pár nappal korábban, szeptember 27-én egy csapat izraeli tisztségviselő elkísérte a NATO katonai bizottságának vezetőjét a Gázai övezet határára, ahol bemutatták neki, hogyan működik a kifinomult, a legújabb technológiával megtámogatott kerítésrendszer, és hogyan használják például a mesterséges intelligenciát és más high-tech eszközöket megfigyelésre. Májusban Ejal Zamír, az izraeli védelmi minisztérium főigazgatója azt mondta, országa annak a küszöbén áll, hogy mesterségesintelligencia-szuperhatalommá váljon, és ezeket a technológiákat arra használják, hogy áramvonalasítsák a döntéshozatalt és az elemzést.

Hol hibázott az izraeli hírszerzés?

Zigelman szerint a háttérben egy konceptuális félreértés áll. „Mivel a Gázai övezetből több tízezren dolgoztak Izraelben, és elektromos áramot, vizet és egyéb árukat kaptak Izraeltől, ezért azt feltételezték, hogy a Hamász nem kockáztatná mindezt, és nem kezdene háborúzni”. Amióta a szervezet átvette a hatalmat Gázában, sokat romlott a helyzet, de a mostaninál még mindig jobban ment az övezet lakóinak sora. Ezért szerinte az izraeli vezetés részéről hiba volt azt feltételezni, hogy a Hamász racionális aktorként viselkedik majd.

Emellett a New York Times cikke szerint az izraeli hírszerzés néhány olyan belső változtatást is végrehajtott, amiről végül kiderült, hogy hiba volt, mivel nem jutottak hozzá az október 7-i támadás terveire vonatkozó információkhoz. A 8200-as egység például egy évvel korábban megszüntette a Hamász-fegyveresek hordozható rádióinak lehallgatását, mert azt gondolták, felesleges erőfeszítés – pedig ha hozzáfértek volna ezekhez a beszélgetésekhez, egész máshogy értékelték volna az október 7-én hajnalban a Gázai övezetben észlelt mozgolódást.

Zigelman szerint további összetevő lehetett, hogy a Hamász sokkal kifinomultabb szervezetnek bizonyult, mint ahogy azt Izrael feltételezte, ebben pedig valószínűleg Irán és a Hezbollah is segítette. „Amit eddig a Hamásztól láttunk, az inkább taktikai természetű volt. Öngyilkos merénylők, néhány katona elrablása, beszivárgás egy-egy közösségbe. Az október hetedikei támadás egészen más léptékű stratégiai magatartást mutatott, valószínűleg Irán támogatásával.”

A volt hírszerző egyik elemzésében azt is hozzátette, hogy a jóm kippúri háborút követően az izraeli hadvezetés átfogó reformokat vezetett be, például az ördög ügyvédje szerepet felvállaló „tizedik ember” koncepciót: neki az volt a feladata, hogy ha tízen vannak egy teremben, és kilencen egyetértenek, ő megkérdőjelezze a katonai vezetés és a mainstream hírszerzés helyzetértékeléseit – épp azért, hogy elkerülhető legyen a csoportgondolkodás és a dogmatizálódás. Zigelman szerint a hírszerzési folyamatokban, a szervezetekben és a képességekben az elkövetkező években várhatunk ehhez hasonló változásokat.

Ember vs. technológia

„Vannak, akik amellett érvelnek Izraelben, hogy talán túlzott a technológiahasználat. Ha több embert állítottak volna a határkerítés mellé, amikor a terroristák behatoltak az ország területére, az jobb megoldás lehetett volna, mint a digitális kamerák és az automata fegyverek, amelyeket a Hamász drónjai október 7-én reggel könnyűszerrel ki tudtak iktatni. Viszont ez egyáltalán nem mond el sokat az izraeli technológiáról, inkább csak arról, hogyan kellene gondolkodni arról, hogy hol hasznos a technológia és hol elengedhetetlen az emberi jelenlét, különösen a harcászat és a védelem területén” – mondta Zigelman arról, hogy egyes szakértők szerint a technológiai fölénybe vetett hit vitte félre Izraelt.

Franz Stefan-Gady, az International Institute for Strategic Studies brit kutatóintézet elemzője szerint a technológia a biztonság hamis illúziójába ringatta az országot. Szerinte ennek legjobb szimbóluma az „okos határkerítés”, ami ahhoz a tragikusan elhibázott elgondoláshoz vezetett, hogy nincs szükség az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nagy számú jelenlétére ahhoz, hogy a behatolások ellen sikeresen fellépjenek, hiszen a katonák átcsoportosíthatók például Ciszjordániába. Stefan-Gady szerint ugyanezt az illúziót erősítette a 2011-ben bemutatott védelmi rendszer, a Vaskupola, amit az Izrael területére kilőtt rövid hatótávolságú rakéták hatástalanítására használnak. Ezen kívül az elemző szerint a Gázai övezet, Ciszjordánia és Libanon déli része a világon a legjobban megfigyelt területek, és az izraeliek azt hihették, hogy ezzel elegendő időt nyernek arra, hogy bármilyen katonai fenyegetésre időben választ adhassanak.

Zigelman ugyanakkor azt is elmondta, hogy attól még, hogy a Hamász kezdetleges eszközökkel el tudta követni ezt a mérhetetlen pusztítást, az olyan izraeli fejlesztések, mint a Vaskupola vagy a nagy hatótávolságú rakéták kiiktatására használt, Dávid parittyája és a Vassugár (Iron Beam) lézeres rakétaelhárító rendszerek igenis működnek, és az elmúlt hetekben ezeket vetették be a Hamász ellen. „Jelenleg is eddig nem látott mértékű technológiai koordinációt tapasztalhatunk a szárazföldi, a tengeri és a légi erők között a különféle rendszerek szintjén. Például egy levegőben lévő vadászgép pilótája értesíteni tudja egy tank vezetőjét egy bombafenyegetésről, el tudja mondani neki, hogy álljon meg, amíg a szárazföldi erők hatástalanítják a bombát. Ez megtörténik, aztán mehet tovább. Ilyen szintű a technológiai koordináció” – mondta Zigelman. A mesterséges intelligencia segítségével már 11 ezer Hamász-célpontot azonosítottak be, bár az továbbra is kérdés, mennyire tudják kiszűrni a civileket.

Pszichológiai hadviselés és AI

A technológiai szektor Izraelben nagyon erős, a bruttó hazai termék 18 százalékát teszi ki, az ország exportjának mintegy felét és az adóbevételek közel 30 százalékát termeli meg. De vajon negatív hatással lehetnek-e a történtek az izraeli technológiai szektor megítélésére? Zigelman szerint nem: az ország valószínűleg erősebben jön ki a háborúból, mint ahogy belement, és ontani fogja magából az újításokat.

Erre szükség is van, mivel a háború nem csupán a harctéren folyik, hanem a médiában is, megspékelve olyan elemekkel, mint a pszichológiai hadviselés és a propagandakommunikáció. Brian Jenkins, a Rand Corporation amerikai kutatócsoport veterán terrorizmus-szakértője szerint ugyanis terrorizmus a média nélkül semmi. Michele Groppi és Vasco da Cruz Amador, a terrorizmust kutató Global Network on Extremism and Technology kutatói szerint pedig a Hamász korábban többször is demonstrálta, mennyire érti a pszichológiai hadviselés jelentőségét. Miközben a technológia és létszám terén alulmarad Izraellel szemben, felismerte, hogy a támadásait ki kell hangosítani, amennyire csak lehet: hatni kell az ellenség moráljára, és a világ minden részén aktivizálni kell a szimpatizánsokat.

Emiatt a Hamász közösségimédia-használata stratégiai eszköznek bizonyult az október 7-i terrorakcióban és azt követően is. A mobilokkal és testkamerákkal felvett horrorisztikus felvételeket maguk tették közzé különféle csatornákon, mint ahogy olyan videók is napvilágot láttak, amelyeken az látható, hogyan bánnak az elrabolt túszokkal. Ez a taktika annyira hatékonynak bizonyult, hogy az izraeli hatóságok arra buzdították a lakosságot, hogy inkább töröljék a TikTokot, az Instagramot és más appokat. És habár a Hamász különböző csatornáit törölte a Facebook, az Instagram és a Tiktok is, a szervezethez köthető Gaza Now Telegram-fiók népszerűsége az október eleji támadások óta 340 ezer követőről 1,3 millióra nőtt. Rengeteg a deepfake videókat is használó dezinformáció és szélsőséges tartalom a háborúzó felek mindegyike részéről, és ezek terjedését a közösségi oldalak megfelelő mennyiségű moderátor híján nehezen tudják kontrollálni.

Ráadásul Zigelman szerint az amerikai fiatalok körében a Hamász közösségi stratégiája működni látszik. Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint a 18-24 éves fiatalok 48 százaléka a Hamászt támogatja a konfliktusban, és ez az életkorral egyenes arányban csökken. „Kérdés, hogy ez a generáció honnan tájékozódik. A Tiktok, az Instagram és a hasonló platformok könnyebben válnak buborékokká, visszhangkamrákká, és sokkal könnyebben befolyásolja őket a propaganda. Ez nagyon megoszthatja az embereket abban, hogy miként érzékelik a konfliktust.”

Az utóbbi időben Zigelman szerint az online közölt tartalmat bothadseregek, a mesterséges intelligencia és a deepfake-videók is megtámogatják. Valójában nem is azáltal, hogy konkrétan ilyen anyagok terjednek a közösségi médiában, hanem úgy, hogy a sok fake miatt a felhasználók a valódi videók hitelességét is megkérdőjelezik. „A legsokkolóbb dezinformáció, amit láttam, az volt, aminek nyomán az arab világban és amerikai egyetemi kampuszokon megkérdőjelezték azoknak a felvételeknek a hitelességét, amiket maga a Hamász vett fel GoPro kamerákkal az október 7-i atrocitásokról. Ennek leküzdésére az IDF kiadta a felvételek vágatlan videóját, hogy ellensúlyozza a kialakult, holokauszttagadáshoz hasonló jelenséget.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: