A genocídium vádja, amivel manapság sokan illetik Izraelt, egyrészt az anticionista-antiszemita toposzokra épülő, szovjetek által tüzelt propagandahagyományba, másrészt a nyugati akadémiában egyre hangosabb antikolonialista-antirasszista baloldali diskurzusba illeszkedik, állítják egyes történészek és szociológusok.
A Dél-Afrikai Köztársaság arra kérte a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy állapítsa meg, genocídiumnak minősülnek-e Izrael gázai hadműveletei. A bíróság holnap hirdeti ki a döntést. Mik az előzmények, és milyen határozatra lehet számítani?
Ebben a háborúban kaphatunk egy kis betekintést abba, hogy milyenek lehetnek a jövő háborúi – mondta a Qubitnek Ofir Zigelman, aki korábban hírszerző tisztként dolgozott az izraeli miniszterelnöki hivatalban, és a katonai jelhírszerző ügynökség, a 8200-as egység egyik csapatvezetője volt.
Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei a személyes tárgyak és az emberi maradványok alapján eddig tíz áldozat személyazonosságát állapították meg Be’eri kibucban.
A Hamászt az október 7-én elkövetett, 1400 halálos áldozatot követelő támadásig alapvetően gyakorlatiasnak tekintették: olyan szervezetnek, ami érdekelt az Izraellel való együttműködésben. Mi történt?
A Gázai övezetből indított rakéták 90-95 százalékát képes elhárítani a légvédelmi rendszer, de úgy tűnik, több ezer rakéta gyors kilövésével már nem bír el.
Az erőszak alkalmazásának egyedüli alternatívája a megbékélés, illetve közösségvállalás lenne, akár kétnemzetiségű állam formájában. Csakhogy ez szükségszerűen igényelné bizonyos identitáselemek feladását mindkét oldalon, legalábbis amennyiben zsidók és palesztinok egyaránt jelenlegi otthonukban képzelik a jövőt.