Karikó Katalin és Schwab Richárd után a Semmelweis Egyetem rektoráról is mesterséges intelligenciával készült videó került ki, amely azt a látszatot kelti, mintha vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedéséről beszélné le az embereket.
Az elhunytakat digitális avatárként megjelenítő videós chatbotokra sokszor a gyermeküket elvesztő szülők fizetnek be, de van, aki volt szerelmével szeretne beszélgetni a szakítás után. A forradalmi technológia segíti ugyan az ideiglenes gyászfeldolgozást, de komoly etikai és pszichológiai aggályokat is felvet.
A világszinten is úttörő jogszabály a következő hónapokban fokozatosan lép majd életbe, és az EU szerint segít megvédeni a demokráciát és az emberi jogokat az egyre fejlődő AI-rendszerekkel szemben.
Idén 64 országban (plusz az EU-ban) a világ népességének 49 százaléka járul az urnákhoz, miközben az AI-generált álhírek és dezinformáció korában egyre vékonyabb a határ a valós és hamis tartalmak között. De akkor mégis mi alapján fogunk választani?
Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorfronton? Miért színes az ember bőre? Mi történik a Föld magjával? Hogyan gyógyítható a vakság? Van-e alternatívája a nagyvárosi tömegközlekedésnek? Hét kihagyhatatlan adás 2023-ból.
Ebben a háborúban kaphatunk egy kis betekintést abba, hogy milyenek lehetnek a jövő háborúi – mondta a Qubitnek Ofir Zigelman, aki korábban hírszerző tisztként dolgozott az izraeli miniszterelnöki hivatalban, és a katonai jelhírszerző ügynökség, a 8200-as egység egyik csapatvezetője volt.
A ChatGPT-t fejlesztő vállalat szerint az ember és gép által generált tartalmakat megkülönböztetni képes eszköz mégsem olyan jó, mint remélték, ezért lemondanak a fejlesztésről.
Egy friss kutatásban a deepfake emlékekre gyakorolt hatását vizsgálták. Kiderült, hogy az emberek többsége egy trailer megnézése után simán emlékszik még a film részleteire is.
Szintetikus avatárrá változtattuk kollégánkat, Kun Zsuzsit, és egy magyar cégnél bepillantást nyerhettünk abba, hogyan zajlik egy AI-videó gyártása, mihez kezdhetnek ezekkel az eszközökkel rosszindulatú aktorok, és mit tehetünk a valóságunk megmentéséért.
Miként alkalmazzák az orosz-ukrán háborúban az információs- és kiberhadviselést? A Qubit Podcast legújabb epizódjában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének oktatóját faggattuk.
Mennyire különböztethető meg a szintetikus és a valós tartalom? Belefáradunk-e abba, hogy ezentúl szinte minden videóban kételkedni kell? A Qubit podcastjának vendége Veszelszki Ágnes egyetemi docens és Kovács Dominik, egy AI-videókat gyártó magyar cég CEO-ja.
Ideje többet beszélni a deepfake technológiákról, mert 2026-ra ellephetik az internetet a mesterségesen generált, akár hamis tartalmak.
Szerhij Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója videóüzenetben hívta fel a figyelmet a háborús propagandagépezet működésére. Az oroszok a jelek szerint a deepfake technológiát is bevetik.
Veszelszki Ágnes újmédia-kutató a Budapesti Corvinus Egyetemen vezeti a CGI-Deepfake kutatócsoportot, amely elkészítette az első magyar deepfake-felmérést. Itthon még csak szórakoztató tartalmakat gyártanak a médiahamisítók, de a technológia terjedésével egyre kevésbé lehet majd hinni a szemünknek és a fülünknek, ami információs káoszt okozhat.
Az első deepfake-kel összefüggő japán büntetőügyben egy 43 éves férfit vettek őrizetbe, miután több mint tízezer kipixelezett japán felnőttfilmről tüntette el az elhomályosított részeket.