A múlt és a jövő határán: 150 éves Budapest, a kontrasztok városa
Budapest november 17-én ünnepelte 150. születésnapját, így Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése adta a Glossza podcast legújabb adásának apropóját is, amelyben a szerkesztők és a beszélgetőpartnerek nem csupán az elmúlt másfél évszázad fontosabb eseményeit és a városrendezés szempontjából fontos fordulópontjait, de a jövő évtizedek kihívásait is áttekintették. A beszélgetőpartnerek ezúttal Demeter Nóra, a diplomáját az amerikai Berkeley egyetemen szerzett, majd a rendszerváltás után Magyarországra költözött építész, a Demeter Design Stúdió alapítója, valamint Merker Dávid, a Budapest rejtett kincseit bemutató Hosszúlépés. Járunk? városiséta-szervező cég társalapítója és ügyvezetője voltak.
Az epizódban szóba került a város öröksége, hogy mit jelent pontosan budapestinek lenni, illetve hogy miként kapcsolódhatnak a lakosok a város múltjához és jelenéhez, és miként alapozhatják meg a jövőjét. Demeter Nóra meglátása szerint Budapest egy élhető, kozmopolita, egyúttal rendkívül kulturált város, amelyben a lakosok rengeteg inspirációt kaphatnak nap mint nap. Ugyanakkor mindaddig, amíg a lakosságban és a város vezetőségében nincs egyetértés abban, hogy mi a Budapest öröksége és jövőképe közötti különbség, lehetetlen előre lépni és releváns válaszokat adni az előttünk álló évtizedek várostervezési kihívásaira.
Merker Dávid egy rendkívül személyes, a nyugat és a kelet határán egyensúlyozó fővárosként, a térség legfiatalabb metropoliszaként látja Budapestet, amely létrejötte után hosszú időn át Béccsel, sőt Párizzsal versengett. Véleménye szerint a jelenét erőteljesen meghatározza az, hogy a várost tulajdonképpen a benne élők dédszülei és ükszülei építették. Ezeken a személyes történeteken keresztül pedig rá lehet vezetni a budapestieket a saját múltjukhoz való kapcsolódásra.
A főváros múltjának vonatkozásában eleve adott egy kettősség, amelyet a Buda és Pest közti különbségek hordoznak magukban. Ezek egyaránt kódolják a város csodáját és az ellentmondásosságát. A kontrasztok fővárosa pedig bizonyos mértékben árulkodik a benne élők személyiségéről. A Duna nem csak a korábbi évszázadokban, hanem napjainkban is a világgal való kapcsolatunkat jelképezi. Budapest részben ebből adódóan lényegében egy urbanisztikai csoda, amely a 2020-as évekig meghatározza a fejlődés irányvonalait. Látnunk kell ugyanakkor, hogy 1873-ban nem csupán víziónak, hanem reális célnak tűnt, hogy Magyarország európai középhatalommá váljon, amit természetesen a fővárosnak is reprezentálnia kellett.
Az olvasztótégelyként működő várost viszont a 20. század folyamán számos csapás érte, kezdve az első világháború utáni rendszerváltásokkal és Trianonnal, majd a második világháborúval és a város véres ostromával, az 1956-os forradalommal, a szocializmus évtizedeivel, végül a rendszerváltás utáni időszakkal. Mind Demeter, mind pedig Merker szerint elengedhetetlen, hogy az ezekből fakadó traumákat a lakosság feldolgozza, illetve, hogy a városépítészet is érdemben reagáljon rájuk.
Jelen pillanatban az látható, hogy míg bizonyos városrészek dinamikusan fejlődnek, mások szinte teljes mértékben élhetetlenné válnak. Ellentétben a nyugat-európai városokkal, ahol a vezetés releváns válaszokat igyekszik találni a következő évtizedek legfontosabb kihívásaira a klímaváltozáshoz, a lakosság növekedéséhez és a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan, Budapesten ez alig érhető tetten, hiszen az emberek valós igényei helyett politikai csatározások célkeresztjében vannak a problémák. A kérdések és a tét tehát adott, a megoldások megtalálása pedig a politikai vezetés mellett a város főépítészeinek kezében van. A jövő Budapestje mindenesetre remélhetőleg a jelenleginél sokkal zöldebb és élhetőbb lesz, továbbá több megfelelően funkcionáló városi teret kap majd. Ezáltal pedig talán lehetőség lesz az agglomerációba költözött lakosság visszacsábítására is.
Az epizódhoz és Budapest születésnapjához nyereményjáték is kapcsolódik: itt az idő, hogy a saját személyes történeteitekkel gazdagítsátok Budapest múltját! Írjátok meg nekünk a Glossza Facebook-posztja alatt kommentben, hogy nektek melyik a legkedvesebb budapesti helyszínetek, és hogy milyen kedves történet miatt vált azzá! A válaszadók között kisorsoljuk a Hosszúlépés Budapesten című könyvet. Válaszaitokat 2023. november 30-ig várjuk. (A játék további részletei itt olvashatók.)
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn. A Glossza harmincnyolcadik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A Glossza podcast korábbi adásai a Qubiten: