Genetikai elemzés derített fényt a csecsemővel eltemetett sámánasszony 9 ezer éves rejtélyére
1934-ban a németországi Bad Dürrenberg városában került felszínre a középső kőkorszak, azaz a mezolitikum legkiemelkedőbb nyugat-európai leletegyüttese. A kettős sír szokatlan pozitúrában eltemetett felnőtt nő maradványait rejtette. A sírmellékletek és az ülő testhelyzet alapján a régészeti közmegegyezés úgy tartja, hogy egy kőkorszaki sámánasszony és alig pár hónapos korában elhunyt gyerekének közös nyughelyéről van szó.
A Live Science most arról számol be, hogy a Max Plank Intézet kutatócsoportja újra megvizsgálta a maradványokat és a sírhelyet, amelyekről eddig nem ismert információkat derítettek ki a legújabb antropológiai és archeogenetikai módszereknek köszönhetően.
Az eredményeket részletező hivatalos közlemény szerint a 155 centiméter magas, 30-40 év körüli nő csontváza arról árulkodik, hogy életében nem végzett komolyabb fizikai munkát, végtagjain nem fedezhetők fel a vadászó-gyűjtögető kortársaira jellemző fejlett izomzat nyomai. Nyakcsigolyáinak elváltozásai arra utalnak, hogy bizonyos fejtartásnál szeme akaratlanul jobb-bal – ritkábban fel-le – irányban mozoghatott, mindez nagy valószínűséggel hozzájárulhatott a nő sámánná válásához, ami a sírban talált különböző mágikus tárgyakkal együtt megerősíti a szakrális szerepéről alkotott teóriát.
A roncsolt DNS rekonstruálását lehetővé tevő legújabb genomikai technológia segítségével a német kutatók a csecsemő és nő közötti rokoni kapcsolatot is tisztázták. Kiderült, hogy nem anyáról és gyerekéről van szó, a csecsemő a sámánasszony negyedik, vagy ötödik generációs leszármazottja, déd-, illetve ükunokája lehetett és utólag temették jeles felmenője mellé. De az sem kizárt, hogy oldalági rokon, akit a felnőtt nővel együtt hantoltak el.
A fenotípusos variánsok vizsgálata azt is kimutatta, hogy a kőkori sámánasszony bőre kreolosan sötét, sötétbarna vagy fekete haja egyenes szálú, szeme pedig kék volt. A kutatók szerint ebben semmi különös sincs, hiszen ez a kombináció meglehetősen gyakori volt a nyugat-európai vadász-gyűjtögető populációkban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: