Meglepően ép a London belvárosában felszínre került rejtélyes római kori halotti ágy
Páratlanul jó állapotú fából készült római halotti ágyat találtak London belvárosában öt tölgyfa koporsó társaságában – írja a brit Guardian.
A sírbútor a Holborn viadukt közelében, egy egykori római temető feltárása során került elő. A lap szerint a lelet azért is számít kisebbfajta szenzációnak, mert időszámítás előtt 43-tól az időszámítás szerinti 430-ig terjedő időszakból ritkán maradtak fenn fából készült tárgyak, az ágy is csak annak köszönhetően konzerválódott, mert a temetkezési helyet elárasztó River Fleet néven számon tartott földalatti folyó iszaphordaléka légmentesen tartotta.
A halotti ágy jó minőségű tölgyfából készült, faragott lábakkal, amiket facsapok rögzítettek a kerethez. A kutatók feltételezése szerint a sír egy 30-40 év körüli férfié lehetett. Bár egyéb sírmelléklet nem került elő, de a régészek úgy vélik, magas státuszú személy nyughelyét tárták fel. Erre ráerősítenek a temető más részeiről előkerült gyöngyök, üvegfiolák, valamint az a díszes lámpás, ami a feltételezések szerint a római megszállás legkorábbi éveiben került Britanniába, az időszámításunk előtti 43. és 80. közötti időszakban. A lámpást a halál ritka szimbólumaként egy legyőzött gladiátor alakja díszíti.
Michael Marshall, a Londoni Archeológiai Múzeum (MOLA) munkatársa a Guardiannek elmondta, hogy az egykori Londinium falain kívülre eső temetkezési helyet még a 1990-es években kezdték feltárni, de a temetkezési ágyhoz hasonló lelet eddig nem került elő. A kutatók magyarázata szerint az ágyat eredetileg az elhunyt halotti körmenete és felravatalozása során használhatták, és még nem igazán tisztázott, hogy milyen megfontolásból és szándékkal került a sírba.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Mit keresett egy szarmata az ókori Kelet-Angliában?
Válasszal a római hadviselés sajátosságai szolgálnak.
Egyedülálló ókori mauzóleum került felszínre London központjában
A kétszintes épület földszinti falai és a bejárati lépcsősora is épen vészelték át az elmúlt 2 ezer évet, de a leletegyüttes legértékesebb részei a pazar padlómozaikok.
Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.