Híres mellszobrok alapján rekonstruálták AI segítségével, hogyan nézhetett ki Julius Caesar, Nero, Marcus Aurelius, vagy épp Agrippina a valóságban.
Egy ház falára, szénnel rajzoltak csata- és vadászjeleneteket a Vezúv 79-es kitörése után elpusztult ókori városban élő gyerekek.
A rézötvözetből készült, golyókkal díszített, üreges dodekaéder elkészítése rengeteg időt és szakértelmet igényelt, ezért valamilyen rituális szerepet tulajdonítanak neki.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
Hasonlót sem találtak korábban Nagy-Britanniában.
Az 1800 éves eszközök között olyanokat is találtak, amelyeket aranyér, valamint húgyhólyag- és vesekő eltávolítására használtak, de más eszközökkel szürkehályogműtéteket is végezhettek.
A környéken rövid időn belül a második római kori hajó kerül elő. Belgrádtól 80 kilométerre délkeletre a 3-4. században a 45 ezer lakosú, fejlett nagyváros, Viminacium terült el, a Duna mellékfolyójának partján.
A Largo di Torre Argentinán eddig legfeljebb a macskamenhelyet lehetett látogatni, de keddtől a legendás, négy ókori templomot rejtő tér is megnyílt a nagyközönség előtt.
A kétszintes épület földszinti falai és a bejárati lépcsősora is épen vészelték át az elmúlt 2 ezer évet, de a leletegyüttes legértékesebb részei a pazar padlómozaikok.
Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.