Elsőként mutatták ki víz jelenlétét egy kisbolygó felszínén – sőt, egyből kettőén is

Amerikai kutatók a világon elsőként fedeztek fel vízmolekulákat egy aszteroidán, ami segíthet feltárni, hogyan oszlanak el az egyes anyagok (például a víz) a Naprendszerben, és ez hogyan alakult az évmilliárdok során.

„Az aszteroidák a bolygóképződési folyamat maradványai, így összetételük attól függően változik, hogy hol keletkeztek a korai napködben” – mondta Anicia Arredondo csillagász, a kutatás vezetője. Hozzátette: „Különösen érdekes a víz eloszlása az aszteroidákon, mert az fényt deríthet arra, hogyan került a víz a Földre.” A vízmentes, vagyis száraz szilikátos aszteroidák a Naphoz közel alakulnak ki, míg a jeges anyagok távolabb egyesülnek.

„Az Iris és a Massalia kisbolygókon olyan tulajdonságot észleltünk, amely egyértelműen a molekuláris víznek tulajdonítható. Kutatásainkat annak a csapatnak a sikerére alapoztuk, amelyik a Hold napsütötte felszínén molekuláris vizet talált. Úgy gondoltuk, hogy a SOFIA segítségével más égitesteken is megtalálhatjuk ezt a spektrális jelet” – mondta Arredondo.

photo_camera Forrás: NASA/CARLA THOMAS/SOUTHWEST RESEARCH INSTITUTE

A csillagászok a NASA és a német űrügynökség közös SOFIA projektjéből származó adatokat használták fel a felfedezéshez – a 2010 és 2022 között futó programban egy módosított Boeing 747SP fedélzetén elhelyezett teleszkóp gyűjtötte az infravörös adatokat, miközben a gép a sztratoszférát szelte, 12 ezer méter magasan. Ez a repülő obszervatórium mutatta ki 2020-ban vízmolekulák jelenlétét a Hold déli féltekéjének egyik legnagyobb kráterében.

Bár a Hold és egyes kisbolygók korábbi megfigyelései már többször is azonosították a hidrogén valamilyen formáját a felszínen, nem igazán tudtak különbséget tenni az ásványokba zárt vízmolekulák és az egy hidrogén- és egy oxigénatomból álló hidroxi-ionok között.

Most azonban ez is sikerült a 200 kilométer átmérőjű Irisen és a 135 kilométeres Massalián, amelyek egyaránt a Jupiter és a Mars pályája között húzódó kisbolygóövben találhatók. A tanulmány szerint a víz többféle formában is jelen lehet, például szilikátok felületén megtapadva, szilikátüvegben megrekedve vagy feloldódva, illetve kémiailag egy ásványhoz kötődve.

A kutatók összesen négy aszteroidát vizsgáltak, de a két halványabb kisbolygó, a Parthenope és a Melpomene adatai túl zajosak voltak ahhoz, hogy egyértelmű megállapításokat lehessen tenni róluk. A következő lépésben már a James Webb űrtávcsőt hívják segítségül, hogy precíz optikájával és kiváló jel-zaj arányával még pontosabb méréseket végezzen. „E vizsgálatok révén még többet megtudhatunk a víz eloszlásáról a Naprendszerben” – mondta Arredondo.