Az Economist 2023-ban alkotta meg az egyedül bérelt lakások megfizethetőségét mutató, a Szex és New York sorozat egyik főszereplőjéről elnevezett Carrie Bradshaw indexet. Az Egyesült Államok nagyvárosainak bérlakáspiaca után a világ egyik legbefolyásosabb sajtóorgánuma idén az európai kínálatot elemezte.

A szerkesztők, a tavalyi adatok alapján Ankarától Varsóig 35 európai nagyváros albérletpiacát vizsgálták aszerint, hogy, mint írják, optimálisan senki sem költhetne többet az adózás előtti éves bevételének 30 százalékánál egy átlagos hálószobás lakás bérlésére.

Az Economist az összehasonlíthatóság okán dollárra átszámolt átlagjövedelmekkel és piaci árakkal kalkulált. Ezek szerint a legmagasabb, évi 95 ezer dollárt elérő bevétel Londonban és Genfben kell ahhoz, hogy valaki jelentősebb terhet vállalva egyedül vegyen ki egy lakást, míg az ebből a szempontból legolcsóbbnak számító Ankarában ehhez elegendő 18 ezer dolláros jövedelemmel rendelkezni.

Ám, mivel Európában jelentősek az országonként elérhető jövedelmek, az Economist szerkesztői, az elérhető hivatalos adatbázisok alapján kidolgozták a lokális albérletárakat a helyi átlagkeresetekhez igazító „Bradshaw pontszámot” – amely minél magasabb, annál kedvezőbb bérleti kondíciókat jelent. Az így kalkulált listát Budapest vezeti Prága és Lisszabon előtt.

Az Economist szerint a magyar fővárosban az átlagjövedelem alig a felét teszi ki annak az összegnek, amely megfelelne a számítás alapjául szolgáló, a bérleti díj mértékét az adózás előtti összbevétel 30 százalékában limitáló feltételnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egyre többen élnek albérletben, de a fiatalok nagy része nem jókedvében dönt így

Kende Ágnes tudomány 2022. augusztus 4.

Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.

Magyarország igazi nagyhatalom a lakhatás drágulásában

Qubit.hu gazdaság 2020. július 9.

2007-hez képest 75 százalékkal nőtt a lakások, 64 százalékkal az albérletek ára, miközben az uniós átlag 20-21 százalék. Alig néhány olyan állam akad az EU-ban, ahol az évek során olcsóbb lett a lakhatás.

Sehol máshol az OECD-ben nem drágultak olyan gyorsan az ingatlanok, mint Magyarországon, de a járvány közbeszólt

Radó Nóra gazdaság 2021. július 1.

Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.