A tengeri emlősök, a delfinek és a bálnák bonyolult, igen nagy távolságra hallható énekekkel kommunikálnak egymással. Az első bálnahangokat az 1970-es években rögzítették, de azt nem lehetett tudni, hogyan képezik őket az állatok. Most egy frissen publikált tanulmány 3 bálna boncolása során feltárt ismeretek alapján számol be arról, hogyan jön létre a bálnaének, írja a New Scientist.

A kutatást vezető Coen Elemans, a Dél-dániai Egyetem munkatársa csapatával 3 bálna, egy tőkebálna (Balaenoptera borealis), egy púpos vagy hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) és egy csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) gégéjét vizsgálta meg és hasonlította össze. A hangképző szerv sajátosságaiból következtettek arra, hogy az állatok másképp hozzák létre a nagy távolságokra eljutó üzeneteiket, mint a többi emlős.

A gége az emlősök esetén általában egy csőre emlékeztet. A levegő áthaladása a redőkben rezgéseket hoz létre, ezzel képezzük a hangokat. A bálnák gégéje viszont az egyik oldalon egy zsírpárnát tartalmaz, és ez a zsírpárna felelős a hangképzésért. A beérkező levegő ehhez a zsírpárnához préselődik, és ezt a zsírszövetet hozza rezgésbe, ami teljesen egyedülálló: más állatoknál eddig nem figyeltek meg hasonlót.

A bálnák abban is különlegesnek számítanak, hogy a tüdejükbe érkező levegőt újra tudják hasznosítani, amikor hosszú időt töltenek a víz alatt. Ez azt jelenti, hogy a tüdőből kilélegzett levegő a légcsövön és a gégén keresztül egy táguló zsákba jut, ahonnan később ismét a tüdőbe préselődhet.

A hangképzés megfejtése azonban nem elég az állatok megmentéséhez. A bálnák akár 100 méteres mélységben is képesek 300 Hertzes frekvenciájú hangokat létrehozni, ez a tartomány viszont átfedésben van azzal, amit a vízi közlekedésben a hajók is keltenek. Ezek a mesterséges hangok megzavarhatják az állatok kommunikációját. 2023 szeptemberében Írországban néztük meg, hogy a kutatók hogyan próbálnak tenni azért, hogy a kereskedelmi hajózás kevésbé zavarja meg az állatokat, és ne jelentsen akkora veszélyt rájuk az általuk kedvelt tengerekben. A megfigyelés mellett a hajók sebességének mérséklését és gazdaságos új útvonalak kijelölését javasolják a térségben.