A bálnák is elemi részei a globális szén-dioxid-körforgásnak
A világ óceánjai, a bennük élő élőlények segítségével a globális karbonmennyiség 22 százalékának megkötéséért felelősek. Ebben az apróbb állatok és a világ legnagyobb élőlényei egyaránt szerepet kapnak, a bálnák pedig nemcsak étkezésükkel, hanem vándorlásukkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szén-dioxid és a tápanyagok az óceáni talajba jussanak.
A Cell folyóiratban megjelent friss tanulmány egy, az elmúlt években már többször felvetett megoldást mérlegel. Kutatók már régóta foglalkoznak azzal, hogy a világon a bálnapopulációk helyreállítása miképpen befolyásolhatja a globális szénkörforgást. Az óceánok hatalmas állatai ugyanis naponta testtömegük mintegy 4 százalékát fogyasztják el élelem formájában, salakanyagaik pedig szerves hulladékként táplálékot biztosítanak a tengerekben élő kisebb élőlényeknek. Ráadásul fő táplálékaik, a planktonok szintén nagy mennyiségű szén-dioxid-megkötő kapacitással rendelkezhetnek.
Azonban nemcsak életükben, hanem a halálukkal is hozzájárulnak a bolygó megmentéséhez az akár 150 tonnás állatok. A 90-100 évig élő kék bálnák (Balaenoptera musculus), amikor elpusztulnak, a tengerfenékre süllyedve az óceáni talajba juttatják az életükben megkötött szén-dioxid-mennyiséget. Az így a tengerben tárolt szénmennyiséget kék karbonnak (blue carbon) is nevezik, de ezt a kifejezést nemcsak a bálnák és a nagyobb tengeri emlősök által megkötött szénre, hanem a kisebb halak élete során megkötött szénre is használják.
Azzal, hogy a bálnavadászat a globális bálnapopulációt jelentősen csökkentette, a tengerek szén-dioxid-megkötő kapacitása is számottevően csökkent. Bár 1986-ban moratóriumot vezettek be, és az egész világon korlátozták a nagyemlősök vadászatát, a WWF adatai szerint csak 2007-ig még több mint 30 ezer bálnát öltek meg a húsukért, a zsírjukért és az azokból készülő termékek gyártása céljából.
Pedig egy bálna a teljes élettartama alatt 33 tonna szén-dioxidot lenne képes megkötni. Ehhez az emlősöknek átlagosan 90 évre lenne szükségük, míg ugyanennyi üvegházhatású gázt 33 darab 40 éves fa tudna megkötni. Ezért is tekintenek most úgy a tanulmányt közlő kutatók a bálnákra, mint egy lehetséges, technológiát, szárazföldet és komolyabb beruházást nem igénylő megoldásra az üvegházhatású gázok felhalmozódásával szembeni harcban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
