Szuperképességet fejlesztettek ki a csernobili férgek
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófából származó sugárzás által leginkább szennyezett, úgynevezett 30 km-es zónába látogató tudósok megállapították, hogy a környéken élő férgek immunissá váltak a sugárzással szemben. A New York-i Egyetem kutatói talajmintákból, rothadó gyümölcsökből és más forrásokból származó fonálférgeket vizsgáltak, miközben a helyi sugárzási viszonyokat is felmérték.
A sugárzás szintje a nagyvárosokban tapasztalható alacsony és a világűrre jellemző magas szintek között váltakozott. A kutatók a helyszíni vizsgálat után New York-i laboratóriumukba szállították a férgeket, ahol lefagyasztották és tovább tanulmányozták azokat.
A kutatást vezető Sophia Tintori szerint még mindig nem ismerjük teljesen a katasztrófa helyi környezetre gyakorolt hatását, pedig a természetbe került radioaktív anyagok máig veszélyes ionizáló sugárzásnak teszik ki a helyi élőlényeket, ami jelentősen növeli a mutációk, a rákos betegségek és a halál kockázatát.
Tintori szerint nagy kérdés, hogy „a hirtelen környezeti változás olyan fajokat, vagy fajokon belüli egyedeket szelektált-e ki, amelyek természetüknél fogva ellenállóbbak az ionizáló sugárzással szemben”, és ennek vizsgálatát fonálférgek tanulmányozásával kezdték. Ezek a férgek rendkívül szívósak, például több ezer év után is képesek a permafrosztból kiolvadva tovább folytatni életüket.
Mivel a fonálférgek genomja viszonylag egyszerű, és az egyedek rövid életet élnek, kiváló modellállatnak számítanak a biológiai fejlődés, a DNS-javító folyamatok és a méreganyagokra adott válaszreakciók vizsgálatára. A kutatók az Oschieus tipulae faj csernobili egyedeit összehasonlították a faj Németországban, Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken, Mauritiuson és az USA-ban gyűjtött egyedeivel, és a megszekvenált genomjaik annyira hasonlítottak egymásra, hogy még mutáció jeleit sem fedezték fel a csernobili férgekben.
Az eredmények abban is segíthetik a kutatókat, hogy rájöjjenek, miért hajlamosabbak egyes emberek jobban a rákra, mint mások. „Most, hogy tudjuk, az Oschieus tipulae mely törzsei érzékenyebbek vagy toleránsabbak a DNS-károsodással szemben, megvizsgálhatjuk, miért van az, hogy bizonyos egyedek jobban megszenvedik a karcinogének hatásait. Ha tanulmányozzuk, hogy az egyedek hogyan reagálnak másképp a DNS-károsító ágensekre, az segíthet abban, hogy tiszta képet kapjunk a saját kockázati tényezőinkről” – mondta Tintori.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: