Szuperképességet fejlesztettek ki a csernobili férgek
Hiába éri a mai napig erős ionizáló sugárzás a Csernobil környékén élő fonálférgeket, nem észlelhetők rajtuk a mutáció jelei.
Hiába éri a mai napig erős ionizáló sugárzás a Csernobil környékén élő fonálférgeket, nem észlelhetők rajtuk a mutáció jelei.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
Véletlenszerűen próbálták ki 8 évvel ezelőtt a kutatók, hogy mi történik a férgekkel a kannabionidok hatására. Mára úgy néz ki, hogy ennek a gyógyszerfejlesztésben is jelentősége van.
Egy friss brit kutatás szerint a barátok között kétszer olyan gyakori volt a bélférgesség, mint a világi embereknél, pedig jobb higiéniai körülmények között éltek.
A kísérletek korai fázisainak eredményei azt mutatják, hogy az apró C. elegans, ami különös okból vonzódik a rákos sejtek szagához, jól használható a daganatok korai stádiumának kimutatására.
Az Odontotaenius disjunctus bogárfaj egyedei rothadó fát esznek, miközben egy-egy állat testén belül akár több száz, akár ezer fonálféreg is található. A férgesebb bogarak nagyobb étvággyal esznek, és a jelek szerint egyáltalán nem bánják, hogy albérlőik akadnak.
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
A legtöbb állat szaporodási szokásairól túl keveset tudunk ahhoz, hogy pontos adatokhoz jussunk, de érdekes adatok azért vannak bőven: Humboldt-pingvinből napi 40, csirkéből 62 millió kel ki a tojásból.