Szabályosan izzik egy közeli csillag körül észlelt exobolygó

Egy forróságtól izzó kőzetbolygót észleltek kutatók egy közeli csillag körül, amelyet a hozzá közeli égitestek erős gravitációs hatása szinte szétfeszít – írta kedden a New Scientist egy március végén közölt preprint tanulmány alapján.

Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) csillagásza és kollégái az amerikai űrügynökség TESS exobolygó-kereső űrtávcsövével találtak rá a Földtől 66 fényévre található, HD 104067 jelű csillag körül a bolygójelöltre, amelynek felfedezését további mérésekkel kell majd megerősíteni.

A kőzetbolygó, amelynek egész felszíne olvadt lehet, extrém közel merészkedik a csillaghoz, és azt mindössze 2,2 nap alatt kerüli meg. A csillagnál a szakemberek egy radiális sebességmérésnek nevezett módszerrel egy Uránuszhoz hasonló tömegű bolygót is felfedeztek. Egy harmadik, a Szaturnusznál kisebb bolygót pedig még 2011-ben találtak meg körülötte.

„Az, hogy két új exobolygóra akadtak egy bolygórendszerben két különböző módszerrel, már önmagában fantasztikus” – mondta a New Scientistnek Sean Raymond, a Bordeaux-i Egyetem csillagásza. Arra azonban, ami igazán különlegessé teszi a bolygórendszert, a szakemberek az égitestek keringési pályáinak modellezésével bukkantak rá.

A rendszer másik két tagja ugyanis elnyújtott elliptikus (excentrikus) pályákon kering, és a gravitációjuk a kis kőzetbolygót is ilyen pályára kényszeríti, miközben annak a közeli csillag vonzásával is meg kell küzdenie. Kane szerint a csillag és a másik két bolygó egy „tökéletes árapályvihart” kelt, ami húzza és feszíti a kőzetbolygót, mintha csak egy agyagdarab lenne. „Az excentrikus pályák hajlítgatják a bolygót és vulkanizmust váltanak ki a bolygó alakjának szó szerinti megváltoztatásával” – mondta Raymond.

A kőzetbolygón emiatt 2300 Celsius-fok lehet, mintegy ötször melegebb, mint a Vénusz pokoli felszínén. Attól függően, hogy milyen az izzó bolygó geológiája, folyamatos lehet rajta a vulkáni tevékenység, és nagy mennyiségű gáz távozhat róla a világűrbe.

Jövőbeli vizsgálatok a kőzetbolygó létének megerősítése mellett feltárhatják a tömegét és precízebb képet adhatnak felszíni viszonyairól is. „Ezeknek a változatos rendszereknek a tanulmányozása fontos információt ad arról, hogy miként jönnek létre általánosságban a bolygórendszerek, mert bármilyen képünk is van arról, hogy ez hogyan működik, passzolnia kell mindezekkel” – mondta Tara Fetherolf, a Kaliforniai Állami Egyetem csillagásza, és a tanulmány társszerzője.