Hova tágul a világegyetem? Élhetünk-e a Marson? A Qubit olvasói kérdeztek, a csillagász válaszol
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A csillagközi térbe tartó szonda mérései és váratlan porosodása arra enged következtetni, hogy van még egy ismeretlen törmelékrégió a Naprendszerünk határát jelző Kuiper-övön túl.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.