A 29-19 ezer évvel ezelőtti időszakban Ausztráliát benépesítő népesség komplex társadalmi viszonyairól árulkodik az a 4400 kőtárgyból álló leletegyüttes, ami a kontinens nyugati partjaitól 60 kilométerre fekvő Barrow-szigeten végzett feltárások során került elő – írja a Live Science.

A Quaternary Science Reviews folyóiratban április elején megjelent tanulmányban részletesen bemutatott szerszámok és -eszközök java nem a jelenleg szénhidrogénkitermeléséről ismert szigetet alkotó mészkőből készült, hanem a kontinens belsejében, a partoktól sokszor igen távol fellelhető különféle üledékes, illetve vulkanikus eredetű kőzeteiből.

Az amerikai és ausztrál antropológusokból és régészekből álló kutatócsoport geológiai vizsgálatainak eredményei szerint a 202 négyzetkilométer területű sziget a legutolsó jégkorszak idején egy termékeny síkság szélén magasodó felföld volt, lakói pedig a sok ezer kilométeres kereskedelmi útvonalhálózat révén kapcsolatban álltak a kontinens belsőbb területeit benépesítő embercsoportokkal.

A kutatócsoport a nyugati partvidék őslakosait is bevonta a feltárásokba, így kiderült az is, hogy bár az Indiai-óceán a jégkorszak végén ellepte a mélyen fekvő síkságot, a mítoszokat megőrizték a ma Barrow-szigetként ismert felföld vidékről és az alatta elterülő síkságról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

500 ezer ember is élhetett Ausztrália egy mára elsüllyedt részén

Kun Zsuzsi tudomány 2024. január 3.

A jégkorszak után felgyorsuló tengerszint-emelkedés áraszthatta el az értékes lakóhelyet.

A környezetszennyezés és az iparosítás miatt pusztulnak az ausztrál őslakosok szent helyei

Dippold Ádám tudomány 2022. március 30.

Az ausztrál őslakosok sziklarajzai és -vésetei évezredeken keresztül őrizték, amit meg akart örökíteni az ember, de a környezetszennyezést, a gyárak és bányák terjeszkedését aligha élik túl. Egyes rajzok már a világörökségi státusz kapujában állnak, de lehet, hogy a műtrágyalobbi erősebbnek bizonyul majd.

Fizetnie kell a bányaóriásnak az őslakos szent barlang elpusztításáért Ausztráliában

Dippold Ádám gazdaság 2021. augusztus 27.

Megegyezésre jutott egymással a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto és az ausztrál Puuti Kunti Kurrama és Pinikura törzs: a cégnek kárpótlást kell fizetnie az őslakosoknak, amiért tavaly megsemmisítette az általuk szentként tisztelt építményeket.