Karikó Katalin után újabb Nobel-díjas professzor csatlakozott a Szegedi Tudományegyetemhez – közölte az egyetem hétfői közleményében. Gérard Mourou május 1-jétől kutatóprofesszorként dolgozik majd az egyetemen, ahol a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium (NLTL) munkájában vesz majd rész.

A laboratórium célja olyan lézeres módszerek kifejlesztése, amivel a nagyon hosszú – több tízezer vagy százezer éves – felezési idejű, atomerőművekben keletkező nukleáris hulladékot gyorsan lebomló vagy stabil atommagokká lehetne alakítani. Erre lehetőséget adhat egy mesterséges transzmutációnak nevezett eljárás, amikor az anyagot gamma- vagy részecskesugárzásnak teszik ki. Mourou és Toshiki Tajima japán plazmafizikus erre korábban egy új, lézerekkel előállított neutronokat felhasználó eljárást javasolt.

Az 1944-ben, Franciaországban született Mourou Donna Strickland kanadai fizikussal és Arthur Ashkin amerikai kutatóval megosztva kapta meg a 2018-as fizikai Nobel-díjat a „lézerfizika területén kidolgozott úttörő találmányokért”. A Nature összefoglalója szerint Mourou és Strickland egy új módszerrel álltak elő a valaha volt legrövidebb és legnagyobb intenzitású fényimpulzusok létrehozására. A technika használata azóta széles körben elterjedt a lézeres szemműtétektől a pillanat törtrésze alatt lejátszódó folyamatok, mint az elektronok atomokon belüli mozgásának kísérleti megfigyeléséig.

A fizikus az európai lézerkutatási (Extreme Light Infrastructure, ELI) projekt kezdeményezője volt, aminek keretében a 2010-es években három kutatóközpont épült fel Magyarországon (ELI-ALPS), Csehországban (ELI Beamlines) és Romániában (ELI NP).

Mourou április 11-én egy ünnepélyes ceremónián írta alá az egyetemmel kötött kutatóprofesszori szerződését, amin jelen volt Rovó László, az SZTE rektora és Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is. A 79 éves fizikus az elmúlt években már hozzájárult a lézeres laboratórium munkájához és kutatóival több közös tanulmányt is publikált.

„Megoldást kell találnunk az energiatermelést érintő kérdésekre, ezért olyan energiaforrást keresünk, amelyik tiszta, olcsó és bőséggel rendelkezésre áll. Én magam kifejezetten hiszek a nukleáris energia jövőjében, de ehhez a felmerülő biztonsági kérdésekre választ kell adni” – mondta korábban a fizikus az SZTE kérdésére, akinek régóta meggyőződése, hogy ebben az ultrarövid, ultramagas intenzitású lézerimpulzusok segíthetnek.

A fizikus szerint ha az akár százezer éves felezési idejű izotópokat neutronbesugárzással transzmutációs eljárásnak vetik alá, akkor alacsonyabb sugárzási idejű elemekre bomlanak. A neutronok ultrarövid fényimpuluzusokkal történő elállítása még egy problémát megoldhat: a mostaninál a szakember szerint lényegesen biztonságosabb szubkritikus reaktorok gazdaságos üzemeltetését. Ezeknek neutronforrásra van szüksége, amiket viszont ma még csak nagyon magas költségen, részecskegyorsítókban lehet előállítani.