Most először figyelték meg, hogy egy vadon élő állat gyógynövényekkel kezeli magát

Egy hím szumátrai orangután egy Délkelet-Ázsiában előforduló, a helyiek körében többek közt sebgyógyításra használt gyógynövény nedveivel és leveleivel kente be az arcán keletkezett sérülést. Ez az első eset, hogy kutatók a természetben megfigyelték, ahogy egy vadon élő állat gyógynövénnyel kezeli magát.

Isabelle Laumer, a konstanzi Max Planck Etológiai Intézet főemlőskutatója és kollégái az esetet Szumátra északi részén, a Gunung Leuser Nemzeti Parkban rögzítették 2022 nyarán. A kutatók egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy az általuk Rakusnak elnevezett szumátrai orangután (Pongo abelii) elkezdi rágcsálni az Akar Kuning (Fibraurea tinctoria) növény szárát és leveleit, majd a belőlük kipréselt nedvet többször is rákeni a három nappal korábban szerzett sérülésére.

Amint arról Laumerék csütörtökön, a Scientific Reports folyóiratban közzétett tanulmányukban beszámolnak, az orangután 7 percen át ápolta a sérülését, majd ráhelyezte a közben megrágott leveleket, és teljesen befedte velük a sebet. Ezután további fél órát rágcsálta a növényt. A következő napokban a kutatók nyomon követték Rakust. Az állat sebe nem fertőződött el, öt nappal később bezárult, és egy hónapon belül teljesen begyógyult.

A szakemberek szerint az a tény, hogy Rakus kizárólag a sebét kenegette a növény nedveivel, ráadásul egymás után többször is, arra utal, hogy szándékosan kezelte a sérülését a gyógynövénnyel. Korábbi vizsgálatok alapján a növényben több antibakteriális, gombaölő, és gyulladáscsökkentő hatású hatóanyag is van. Emiatt valószínű, hogy a levelek nedvei enyhítették Rakus fájdalmait, és segíthették a seb begyógyulását.

Azt nem tudni, hogy ez volt-e az első alkalom, amikor Rakus gyógynövénnyel kezelte a sebeit, és azt sem, hogy a viselkedést más, a területen élő orangutánoktól tanulta-e meg. Ugyanakkor a kutatók az elmúlt 21 évben, közel 28 ezer órányi megfigyelés alatt egyszer sem láttak hasonló esetet, de ennek az is lehet az oka, hogy a területen élő orangutánok nem sokszor sérülnek meg.

Korábban szakemberek több főemlős faj vadon élő példányainál is megfigyelték, hogy rágcsálnak, lenyelnek, vagy dörzsölnek olyan növényeket, amiknek ismert gyógyászati felhasználása, de ez az első alkalom, hogy egy állat friss sérülést kezelt vele. Laumerék szerint lehetséges, hogy van valamilyen közös mechanizmus, ami lehetővé teszi ezeknek, a gyógyító hatású anyagoknak a felismerését és felhasználását az emberfélék körében.