Az összetett mondatok bonyolultsága jelenik meg az orángutánok kommunikációjában
Rekurzív szerkezetű hívásaik az emberi nyelvhez hasonlóak, azt viszont még nem sikerült megfejteni, hogy ezek összetett jelentést hordoznának.
Rekurzív szerkezetű hívásaik az emberi nyelvhez hasonlóak, azt viszont még nem sikerült megfejteni, hogy ezek összetett jelentést hordoznának.
A 3 méter magas, több mint 200 kilós majom 2,3 millió évvel ezelőtt jelent meg a mai Kína déli részén, és akkoriban tűnt rejtélyes körülmények között, amikor a Homo sapiens megjelent.
Az emberi beszéd evolúciójáról is sokat elárulhat a friss felfedezés, miszerint már egyes emberszabású majmok is képesek egyszerre képezni mással- és magánhangzókat.
Az erdőirtás és az orvvadászat miatt a legközelebbi rokonaink közé tartozó gorillák és orangutánok súlyosan veszélyeztettek, de az emberi tevékenység számos elefánt-, orrszarvú- és delfinfajt is a kihalás közvetlen közelébe sodort.
Az emberszabásúak cuppantó hangjait elemző kutatók azt állítják, hogy a figyelemfelhívásra és riasztásra szolgáló szignálok csoporton belüli szerepe és terjedése meglepő hasonlóságot mutat az emberi közösségek nyelvhasználatával.
A Zürichi Egyetem egy friss kutatása szerint a szumátrai és borneói orangutánok tanulási mintázatai attól is függenek, hogy milyen neműek: a hímek inkább egy másik csoport tagjait utánozzák, a nőstények viszont az anyjuk viselkedését másolják.
Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.
A kozmetikai és az élelmiszeripar keresett alapanyagát adó ültetvények fenntartható művelésével mindenki jól járhat.
A szakértők szerint a legősibb orangutánfajt fedezték fel egy szumátrai erdőben, alig 800 egyeddel, és ezzel egyből a legveszélyeztetettebb emberfélévé lépett elő.