Az eddigi legősibb emberi vírusokra bukkantak brazil kutatók neandervölgyiek maradványaiban. A New Scientist keddi beszámolója szerint a több mint 50 ezer éves csontokból izolált DNS-ből három, ma is gyakori kórokozóval rokon vírus örökítőanyagát azonosították.

Marcelo Briones, a São Pauló-i Szövetségi Egyetem kutatója és kollégái neandervölgyiek genomjaiban kutattak kórokozók szekvenciái után, hogy megértsék, hozzájárulhattak-e a DNS-vírusok által okozott krónikus fertőzések a faj kihalásához. A szakemberek a bioRxiv-ra feltöltött preprintjük szerint egy adenovírust, egy herpeszvírust és egy humán papillomavírust (HPV) találtak, amik a valaha felfedezett legősibb emberi vírusok lehetnek, és mind képesek krónikus fertőzéseket okozni.

Briones szerint lehetséges, hogy ezeket a vírusokat le tudnák szintetizálni a laboratóriumban, hogy mai emberi sejteket fertőzzenek meg vele. „Ezután vizsgálni lehetne ezeknek a Jurassic Park-szerű vírusoknak a reprodukciós és patogenitási [betegség okozó] képességeit és összehasonlítani őket mai társaikkal” – mondta a New Scientistnek.

A kutatók két, eredetileg 2022-ben Svante Pääbo Nobel-díjas evolúciógenetikus és kollégái által publikált genomot vizsgáltak, amiket az Oroszországban található Chagyrskaya barlangban felfedezett neandervölgyi férfiak maradványaiból izoláltak. Pääboék, mint akkor megírtuk, ezekből és további genomokból meg tudták állapítani hogy a neandervölgyiek elterjedési területük szélein kis csoportokban éltek, amiket nők vándorlása kötött össze.

Brionesék az ősi vírusok szekvenciáját összehasonlították modern vírusokéval, amivel ki tudták zárni, hogy azok ragadozókról vagy mai emberekről kerültek a maradványokra. „Összességében az adataink azt mutatják, hogy ezek a vírusok tényleg olyan kórokozók lehetnek, amik neandervölgyieket fertőztek” – mondta. Eredményeik szerinte elképzelhetővé teszik, hogy vírusok szerepet játszottak a neandervölgyiek kihalásában, de magát a hipotézist nem képesek azt igazolni. A preprint még nem esett át szakmai bírálaton, vagyis annak állításait más kutatók nem ellenőrizték.

Sally Wasef, a Queenslandi Műszaki Egytem evolúciógenetikusa szerint a vizsgálat arra utal, hogy nagy az esélye további felfedezéseknek azokról a múltbeli betegségekről, amik az anatómiailag modern embert (Homo sapiens) és kihalt rokonainkat érintették. Ugyanakkor az ősi vírusok vizsgálata több kutatást igényel még: „az emberi ősi DNS eredmények hitelesítésére használt jelenlegi eszközök nem biztos, hogy vírusok esetén is működnek, amiknek alapból rövidebbek a DNS-szálaik” – mondta.

Wasef szerint a kutatóknak nem lesz könnyű megvalósítani céljukat, az ősi vírusok feltámasztását. „Szkeptikus vagyok, hogy ez elérhető lesz anélkül, hogy teljes mértékben értenénk, miként károsodott az ősi vírusok DNS-e, és hogyan lehet rekonstruálni a megtalált részekből a teljes vírusgenomot” – mondta.