Egy svájci cég 16 emberi miniagy összekapcsolásával hozott létre bioszámítógépet
A FinalSpark nevű svájci startup 16, emberi agyszövetből laborban tenyésztett organoid (úgynevezett miniagy) összekapcsolásával hozott létre olyan egyedi számítógépes processzort, amit a szilíciumalapú számítástechnika alternatívájaként mutattak be. A Neuroplatform névre keresztelt bioszámítógéphez egyes kutatók már hozzá is férhetnek, hogy különböző kutatásokat végezzenek rajta – a cég szerint a mesterséges intelligencia kutatása általános energiaigényének töredékét használva.
„A biológiai számítástechnika egyik legnagyobb előnye, hogy az idegsejtek sokkal kevesebb energiával számítják ki az információkat, mint a digitális számítógépek. Becslések szerint az élő idegsejtek akár egymilliószor kevesebb energiát is használhatnak, mint a mai digitális processzoraink” – írta a svájci cég kutatója, Ewelina Kurtys egy blogposztban.
A FinalSpark agyorganoidokat, más néven miniagyakat használ, ami olyan agyszövet-mintákat takar, amiket idegi őssejtekből növesztenek a laboratóriumban, majd speciális környezetben tartanak életben. A 16 miniagyat négy sorba rendezték, és nyolc speciális elektródához, valamint egy olyan mikrofluidikai rendszerhez csatlakoztatták, amely vízzel és tápanyagokkal látja el a sejteket – az így létrejött rendszer pedig máris számítógépes processzorként funkcionál.
Bár pontos adatokat sem a rendszer energiahasználatáról, sem annak számítási teljesítményéről nem tettek közzé, a cég kutatói szerint egy GPT–3-szerű nagy nyelvi modell betanítása 10 gigawattórát vesz igénybe, ami úgy a 6000-szerese annak, amennyi áramot egy átlag európai uniós polgár egy év alatt fogyaszt. Ehhez képest az emberi agy 86 milliárd idegsejtje egy nap alatt 0,3 kilowattóra energiát használ, ami évi 109,5 kilowattra jön ki.
A technológiai trendek alapján az elmúlt néhány évben felívelő AI-ipar 2030-ra a globális áramfogyasztás 3,5 százalékáért felelhet, miközben a számítástechnikai ipar már ma is a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát teszi ki – ezért is tartják fontosnak a szakértők, hogy a terület energiahatékonyságát jelentős mértékben javítsák a közeljövőben.
A bioszámítógépet távoli hozzáféréssel használó kutatók szerint a miniagyak akár 100 napig is életben tarthatók, így számos kísérletet elvégezhetnek rajtuk. Míg ma leginkább a mesterséges intelligenciához, az organoidokhoz vagy az alternatív számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó kutatásokra jók ezek a masinák, a FinalSpark munkatársai szerint a jövőben különböző molekulák vagy gyógyszerhatóanyagok beadásával is kísérletezhetnek az élő számítógépen.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: