A csernobili széncinegék nem egészen olyanok, mint más széncinegék
Az emésztőrendszer baktériumflórája, fogyasztott rovarok sokfélesége, valamint a fészkek territóriumon belüli sűrűsége terén is szignifikáns különbségek tapasztalhatók két európai énekesmadárfaj populációiban függően attól, hogy a zóna erősen vagy kevésbé szennyezett részén élnek – derült ki a nemzetközi Kísérleti Biológiai Társaság e héten zajló prágai vándorgyűlésén.
Az IFL Science beszámolója szerint finn biológusok még az orosz katonai invázió előtt vizsgálták a kormos légykapók (Ficedula hypoleuca) és a széncinegék (Parus major) állományait az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset után kijelölt, magyarul 30 kilométeres zóna néven is ismert terület ökoszisztémáiban.
A kutatók egy magas és egy alacsony radiológiai szennyezettségű régióban követték nyomon és hasonlították össze a madarak fészkelési szokásait és költésbiológiai eredményességét, továbbá az ürülék alapján elemezték a két faj eltérő populációjának étrendjét, valamint az állatok mikrobiomjának összetételét.
A kutatók azt találták, hogy ugyan a madarak az erősen szennyezett területeken szellősebben fészkeltek, nem volt jelentős különbség a költési ökológiában vagy a fiókák egészségi állapotában. Ugyanakkor a szennyezett területeken élő madarak étrendje a rovarfajok sokféléségében jóval nagyobb változatosságot mutatott. Az ürülékminták DNS-elemzése szerint a mikrobiom diverzitása mindkét populációnál magas volt, ugyanakkor jelentősen eltért a különböző típusú baktériumok aránya.
A különbségek kicsinek tűnhetnek, de megmagyarázhatják a korábbi megfigyeléseket. Például azokat, amelyek szerint a csernobili madárfauna 48 fajánál rendszeresen előfordulnak olyan egyedek, amelyeknek koponyája és agya is jóval kisebb a taxonómiai szakirodalomban leírtaknál.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: