Újra megjelent a Hortobágyon a Magyarországról évtizede eltűnt csíkosfejű nádiposzáta
Az egyik legveszélyeztetettebb európai énekesmadárfaj egyedét Nagyiván határában fogták be a madárgyűrűzést végző természetvédők.
Az egyik legveszélyeztetettebb európai énekesmadárfaj egyedét Nagyiván határában fogták be a madárgyűrűzést végző természetvédők.
Az ökoszisztéma-mérnök madarak létszáma egyelőre elmarad a három éve regisztrált rekordtól.
A vágómadárfélék családjához tartozó afrikai fajt eddig a rendkívül ritka kóborlók között tartotta nyilván a magyar nyelvű madártani szakirodalom.
Ez a viselkedés megköveteli a terület mentális feltérképezésének képességét, valamint a hangjelzések és a forgalmi minta változásai közötti kapcsolat megértését.
Az ember ugyanis még a megfelelő táplálásukra sem képes, nemhogy megtanítani őket a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, hívja fel az idén is a figyelmet az MME.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kíváncsi, milyen madarak fordulnak elő idén télen az etetők környékén és hogyan hat a madárpopulációra a klímaváltozás.
A dolmányos vagy kálomista varjú opportunista madár, a nagyváros pedig egy ilyen intelligens állatnak terített asztal. De mit lehet tudni a dolmányosokról, és miért tűnik úgy, hogy meghódították a fővárost?
2023-ban 34 ország, 777 helyszínén több mint 3,5 millió madarat figyelt meg 15125 madármegfigyelő.
A zóna erősen, illetve kevésbé szennyezett részén élő énekesmadár-populációk több szempontból is különböznek egymástól.
Amerikai kutatók hosszú évekig vizsgálták a zöld verébpapagájok venezuelai populációjában rendszeresen előforduló, de az állatvilágban rendkívül ritka viselkedést.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
Az I. Albert belga királyról elnevezett Prionops alberti-ről „kihalása” előtt sem készült értékelhető fénykép.
Bécsi kutatók figyeltek fel arra, hogy a fogságban tartott indonéz papagájfélék áztatással teszik könnyen fogyaszthatóvá kétszersültjüket.
A Kossuth-díjas író és ornitológus 91 évet élt, halálhírét a családja jelentette be. Madártani és ismeretterjesztő munkáin, cikkein generációk nőttek fel, életében közel száz könyvet és számtalan cikket publikált.
Az Exeteri Egyetem kutatói nyomkövetőket szereltek a csigaforgató madarakra, és döbbenten konstatálták, hogy egyikük egy óra alatt tette meg a 650 kilométeres utat. Aztán kiderült, hogy nem a madár tanult meg 650-nek repülni: egy fogalmatlan turista áll a háttérben.