Az Exeteri Egyetem kutatói nyomkövetőket szereltek a csigaforgató madarakra, és döbbenten konstatálták, hogy egyikük egy óra alatt tette meg a 650 kilométeres utat. Aztán kiderült, hogy nem a madár tanult meg 650-nek repülni: egy fogalmatlan turista áll a háttérben.
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
Mi az a kuhi, hányat tojik a bagoly, és miből van a turul? A kétkötetes, másfél ezer oldalas, frissen megjelent Magyarország ragadozó madarai és baglyai káprázatos természetfotók, térképek és grafikák segítségével mutatja be a nálunk honos 48 fajt.
Kanadai énekes verébsármányok megfigyelése és a velük folytatott kísérletek eredményei azt mutatják, hogy már a ragadozók hangjai által kiváltott tartós félelem is jelentősen rontja a felnőtt madarak, és az ilyen körülmények között nevelkedő fiókák élet- és szaporodási esélyeit is. A populáció egészét érintő negatív tendencia három generáció alatt sem javul.
A nemzetközi természetvédelemben és a solymászvilágban egyaránt ismert Martin Tyner amerikai ornitológus úgy vadászik a ragadozó madárral, hogy hivatásos természetvédő is egyben.
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
Az éveken át tartó műholdas nyomkövetés, a pollenalapú klímarekonstrukció és az egyedei genomszekvenálás eredményeit a Nature-ben publikálta egy kínai, brit és orosz tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport.
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Ornitológusok a madarak énekfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy az 1950-es évektől az ezredfordulóig alig változtak a regionális dialektusok, ám az elmúlt két évtizedben a keleti partvidéktől eltekintve szinte a teljes kanadai populáció átállt a nyugati stílusra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 17. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását január 17-19. között.
Jó hír a kihalási periódusban: a gerincesek tojással szaporodó, melegvérű osztálya 2020. január 10-én tíz új énekesmadár-fajjal bővült.
Hogyan találják meg a kakukkok az ideális fészekrakó gazdafajt? A Scientific Reportsban publikáló debreceni ornitológusok szerint ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a nevelőszülő riasztóhangja, mint eddig hitték.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Chernel István és Herman Ottó indítványozására Apponyi Albert 1906-ban rendelte el, hogy egy áprilisi vagy májusi napot kizárólag a madarakra fordítsanak, egy másikat pedig a fákra. Azóta ünnepeljük a madarak és fák napját.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
Az Európában fellelhető madárfajok több mint egyharmada megtalálható a magyar fővárosban, a vörös vércsétől a vándorsólymon át a rétisasig.
Az Amerikai Ornitológiai Társaság március közepén arra hívta fel a világ madárkutatóit, hogy a jövőben a nőstények énekére koncentráljanak. A tojók ugyanis alulreprezentáltak a kutatásban, a madárdal-adatbázisokban alig akad tőlük felvétel. Így pedig csupán részben fejthető meg a madarak éneknyelvének etológiai és evolúciós szerepe.