Háromszáz év térképei és műholdfelvételei mutatják meg, mit tettünk a Balatonnal
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai 300 évet átívelően vizsgálták a Balaton vízgyűjtő területét és partvidékét érintő változásokat, a Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adatitól kezdve a világháborús felméréseken át a Google Mapsen látható légifotókig.
„A tájhasználat változásainak megértése elengedhetetlen az ökoszisztémák fenntartható kezelése szempontjából, és fontos javaslatokkal szolgálhat a területgazdálkodás és törvényhozás számára” – írja a Magyar Kutatási Hálózat közleménye. A BLKI kutatói a Szegedi Tudományegyetem geoinformatikai tanszékének munkatársaival együtt végezték a három évszázados vizsgálatot, tanulmányuk a Land Use Policy szaklapban jelent meg.
A kutatók által kidolgozott módszertannal lehetőség nyílt a vízgyűjtő és a part menti zóna tájhasználatában bekövetkezett változások részletes térbeli elemzésére, amelynek eredményei szerint „a vízgyűjtőszinten bekövetkezett átalakulások viszonylag kismértékűek voltak a partmenti változásokhoz képest, ahol a tömegturizmus okozta urbanizáció volt az egyik fő hajtóereje a változásoknak”. A kutatók kiemelik, az urbanizáció dinamikája jól korrelált a végbement társadalmi és politikai változásokkal, és a parttól való távolságtól is erősen függött.
A partvonal mentén, különösen a parttól 0-1000 méteres távolságban lévő zónákban, jelentős beépítések történtek. Ez a szocialista korszakban gyorsult fel, amikor a Balaton a közép- és kelet-európai turizmus fontos célpontja vont. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után a tömegturizmus mértéke csökkent, a városi területek terjeszkedése máig tovább folytatódik, a kutatók szerint gyakran szabályozatlanul.
Azt javasolják, hogy a döntéshozók a helyi közösségekkel együtt lépjenek fel a megmaradt természeti területek védelme érdekében. Mint írják: „A Balaton régió fenntartható fejlődését csak erős törvényi és szabályozási intézkedésekkel lehet biztosítani, amely mind a helyi lakosok, mind a turisták közös érdeke kell legyen.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Különleges csigával deríti ki egy magyar kutató, hogyan hatnak a vízbe kerülő fogamzásgátlók a Balaton élővilágára
A nagy mocsáricsiga nemcsak az ember vízi élőlényekre és az ökoszisztémára gyakorolt hatását segít jobban megérteni, hanem saját szervezetünk működését is.
A Balatonnak nincs határa
A Kiszáradhat-e a Balaton? című szeptemberi Qubit Live #5 népes hallgatósága az előadások után tudományos Balaton-fórummá alakította az eseményt. A kérdések és a válaszok immár videón is elérhetők.
Hiába van sok tucatnyi felelőse, a Balaton teljesen gazdátlan
A balatoni identitás az országos átlagot meghaladó, de az új gazdasági élet és a vállalkozói generációváltás miatt is csökkenő civil aktivitást generál – mondja Oláh Miklós szociológus az immár podcast és videó formájában is elérhető Qubit Live-előadásában.
Jásdi István: Nagyban zajlik az egységes balatoni kultúrtáj lerombolása
A gyümölcsmosóként engedélyeztetett, uszodányi kerti medencék, a tervrajzokon gazdasági épületként szereplő sok száz négyzetméteres villák és a fejlesztésnek titulált partbetonozások minden szempontból kártékonyak – mondja immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában a csopaki borász.