Háromszáz év térképei és műholdfelvételei mutatják meg, mit tettünk a Balatonnal

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai 300 évet átívelően vizsgálták a Balaton vízgyűjtő területét és partvidékét érintő változásokat, a Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adatitól kezdve a világháborús felméréseken át a Google Mapsen látható légifotókig.

„A tájhasználat változásainak megértése elengedhetetlen az ökoszisztémák fenntartható kezelése szempontjából, és fontos javaslatokkal szolgálhat a területgazdálkodás és törvényhozás számára” – írja a Magyar Kutatási Hálózat közleménye. A BLKI kutatói a Szegedi Tudományegyetem geoinformatikai tanszékének munkatársaival együtt végezték a három évszázados vizsgálatot, tanulmányuk a Land Use Policy szaklapban jelent meg.

Földhasználat és felszínborítottság a Balaton vízgyűjtő területén 1855-ben és 2018-ban
photo_camera Földhasználat és felszínborítottság a Balaton vízgyűjtő területén 1855-ben és 2018-ban Forrás: Erős et al., 2024

A kutatók által kidolgozott módszertannal lehetőség nyílt a vízgyűjtő és a part menti zóna tájhasználatában bekövetkezett változások részletes térbeli elemzésére, amelynek eredményei szerint „a vízgyűjtőszinten bekövetkezett átalakulások viszonylag kismértékűek voltak a partmenti változásokhoz képest, ahol a tömegturizmus okozta urbanizáció volt az egyik fő hajtóereje a változásoknak”. A kutatók kiemelik, az urbanizáció dinamikája jól korrelált a végbement társadalmi és politikai változásokkal, és a parttól való távolságtól is erősen függött.

A partvonal mentén, különösen a parttól 0-1000 méteres távolságban lévő zónákban, jelentős beépítések történtek. Ez a szocialista korszakban gyorsult fel, amikor a Balaton a közép- és kelet-európai turizmus fontos célpontja vont. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után a tömegturizmus mértéke csökkent, a városi területek terjeszkedése máig tovább folytatódik, a kutatók szerint gyakran szabályozatlanul.

photo_camera Egy partközeli terület urbanizációja 2000 és 2023 között Forrás: Erős et al., 2024

Azt javasolják, hogy a döntéshozók a helyi közösségekkel együtt lépjenek fel a megmaradt természeti területek védelme érdekében. Mint írják: „A Balaton régió fenntartható fejlődését csak erős törvényi és szabályozási intézkedésekkel lehet biztosítani, amely mind a helyi lakosok, mind a turisták közös érdeke kell legyen.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás