Nincs túl jó helyzetben a költségvetés, és mindenki a fogyasztás felpörgésétől várja a gazdaság fellendülését, márpedig a vagyonra vonatkozó legfrissebb adatok nem sok jót mutatnak. A UBS svájci bank szerint 2022-ről 2023-ra Magyarországon csökkent az átlagos egy főre eső vagyon, ilyen pedig már régen nem fordult elő.

Mi az a vagyon?

A UBS már 15 éve készít rendszeresen jelentést a világ néhány országában az egy felnőttre eső vagyon helyzetéről – a merítésbe az elmúlt években Magyarország is bekerült. A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy a vagyongyarapodás globális szinten jelentősen lelassult a 2000-es évek második évtizedére: a 2000 és 2010 közötti 7 százalékos éves átlagról 2010 és 2023 között alig több mint 4,5 százalékra csökkent a növekedés.

Magyarország ebben a második időszakban nem teljesített különösen rosszul más országokhoz képest, nálunk az átlagos gyarapodás évi 9 százalékról csak évi 6 százalékra lassult 2010 és 2023 között.

Látható, hogy például a hosszú ideje recesszióban lévő vagy stagnáló Japánban és Görögországban az elmúlt 13 évben kifejezetten csökkent az egy háztartásra jutó vagyon.

De ha már itt tartunk: mi is az a vagyon? A UBS vagyonnak számolja az ingatlantulajdont, a bankbetéteket, a pénzügyi, például tőzsdei befektetéseket, az állampapírokat vagy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, de nem számítják vagyonnak az állami nyugdíjjogosultságokat és a humán tőkét, azaz a tudást. Természetesen a vagyon nettóban értendő, azaz már csökkentve van az adósságokkal; ezt a nettó vagyont osztja el a bank az országban élő felnőtt emberek között.

Magyarországon tehát százalékosan elég szép gyarapodás zajlott az elmúlt 13 évben, de már nem olyan fényes a helyzet, ha a 2022-ről 2023-ra történő változást nézzük. A dollárban kimutatott, egy főre eső vagyon 7-8 százalékot csökkent – sajnos a pontos csökkenést nem tudjuk, mert a UBS nem közölte a számokat, csak ezt az ábrát:

Közben 2022 év végéről 2023 év végére a forint erősödött, így az elképzelhető, hogy volt valamekkora növekedés dollárban számolva.

A Qubit kérdésére a UBS elárulta, hogy az ő adataik szerint Magyarországon az egy felnőttre eső átlagos vagyon 58 778 amerikai dollár, míg a mediánvagyon, tehát az, amit a Magyarországon élő felnőttek közül a vagyon szerint középen álló birtokol, 31 091 dollár.

Ez azt jelenti, hogy ha a Magyarországon élők vagyonát összeadjuk és szétosztjuk, akkor egy felnőttre mai árfolyamon számolva nagyjából 21 millió forint jut. Ha pedig sorba rendezzük az itt élőket, akkor a középsőnek 11,1 millió forintja van. Úgy tűnik tehát, hogy nem kell túl nagy vagyon ahhoz, hogy valaki a társadalom szerencsésebb felébe tartozónak érezhesse magát. Sőt, ehhez 2023-ban forintban számolva már kevesebb is kellett, mint 2022-ben.

Ezek a számok egyébként nem tűnnek irreálisnak, Ha összevetjük őket a KSH 2020-ra vonatkozó (és korábbi cikkünkben részletesebben is elemzett) adataival, akkor azt látjuk, hogy a statisztikai hivatal szerint is nagyon hasonló lehet a vagyoni helyzet.

Csökkenés ide vagy oda, a UBS szerint 2023-ban közel 25 ezer dollármilliomos él Magyarországon. Azt persze nem tudjuk, hogy ők valójában hány háztartásból kerülnek ki. A bank viszont azt jósolja, hogy 2028-ra a számuk 14 százalékkal gyarapodni fog, és több mint 28 ezren lesznek majd.

Árnyaljuk

Van tehát az elmúlt két évben egy dollárban is kimutatható vagyoncsökkenés, ami rossz hír, hiszen ha csökkennek a vagyonok, akkor kevesebb a befektetésre vagy elköltésre váró tőke is. Ezzel szemben viszont az is látszik, hogy mi elég sokat teszünk félre az itthon megtermelt GDP-hez képest; még 2022-ben is befértünk az EU-s top 10-be a jövedelmünkhöz viszonyított megtakarításaink szempontjából. 2022-ben az uniós átlag 12,69 százalék volt e tekintetben, míg Magyarországon 14,75 százalék – tehát a jövedelmeinek ekkora részét takarította meg egy átlagos háztartás.

Ennek az eredménye, hogy a magyar háztartások az Európai Unióban gyakorlatilag a legkevésbé eladósodottak a jövedelmeikhez képest:

Mindez persze azzal is jár, hogy nem veszünk fel hiteleket és nem költjük el az összes pénzünket, így pedig nem pörög a gazdaság sem.

Magyarázat: szegénység

Tehát 2022-ig elég jól gyarapodtak a vagyonok Magyarországon, amihez valószínűleg a fogyasztás visszafogása is hozzájárult, de valahogy mégsem megy jól mindenkinek, ráadásul már csökkenést is látunk a vagyoni mutatókban. A Qubiten már nagyon sokat foglalkoztunk a szegénység témájával és azzal, hogyan áll ebben a tekintetben Magyarország. Röviden: rosszul. Sokan élnek szegénységben, akik alig fogyasztanak, és alig tudják a saját munkaerejüket reprodukálni. Ez pedig biztosan összefüggésben van azzal, hogyan tud gyarapodni a teljes közösség. Ha nincs, aki fogyasszon, ha nincs, aki befektessen, új vállalkozásba kezdjen vagy bízva a jövőjében hitelt vegyen fel, az a teljes társadalomra nézve rossz következményekkel jár, és végső soron a vagyonosabbak is kevésbé tudnak majd gyarapodni.

Most egy nem szokványos adatsoron mutatjuk meg, hogyan is állunk ebből a szempontból. 2023-ban a magyarok 15 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap egyen húst. Ezzel kicsit jobb helyzetben vagyunk ugyan, mint Szlovákia, Románia és Bulgária, de abban nagyjából biztosak lehetünk, hogy ez a 15 százalék nem tud túl sokat hozzátenni az ország fejlődéséhez, és így a vagyon gyarapodásához. Az is igaz, hogy 2015-höz képest nagyon sokat javult a helyzet, de 2021-hez képest itt is érzékelhető romlás.

Erőforrások, jó iskola, jó egészségügy hiányában éppen a leginkább rászorulók nem tudnak előre lépni – és ahhoz, hogy ők változtatni tudjanak a helyzetükön, az államnak kellene cselekednie. Ahogy korábbi podcast-adásunkban elhangzott, az állam tulajdonképpen csak eltolja magától a felelősséget, és ezzel nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szociális, egészségügyi és oktatási rendszereken tátongó lyukakat csak toldozgatják-foltozgatják ahelyett, hogy valóban működőképessé tennék őket. És egy idő után ezt mindenki érezni fogja a pénztárcáján is.