A fogyasztói társadalmak kiépülésének egyik alapvetése az volt, hogy ha pénzről van szó, az embereknek sosem elég. Brit pszichológusok most azt állítják, hogy ez így korántsem igaz.
Egy üzleti elemző cég tanulmánya szerint az Amazon vezetőjének a vagyona már 2026-ra elérheti az ezermilliárd dolláros határt. A világ leggonoszabb techcégének választott Amazon egyelőre jól jár a járvánnyal, de a munkásai kevésbé.
Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.
Mely termékekről következtethetjük ki, hogy a tulajdonosuk milyen vagyoni helyzetben van? Az iPhone 2016 óta számít státusszimbólumnak, korábban a vajfogyasztásból próbáltak hasonló következtetéseket levonni.
Amekkora sztár lett Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvével, annyian kritizálják az általa felhasznált adatok időszerűségét, feldolgozásuk metodológiáját és az ezekből levont következtetéseket. Mi a helyzet a bruttó és nettó megtakarítási rátával?
Megjelent a World Inequality Report 2018, az első átfogó jelentés a globális egyenlőtlenségről. Ha a Föld népessége nem változna, 2050-re 7,5 millió gazdagnak lenne akkora vagyona, mint a 3 milliárdos középrétegnek.
Magyarországon az állam költi el a nemzeti összjövedelem felét, így átlagosan a jövedelme felét mindenki leadózza. De ki legyen az átlag alatt, és ki legyen felette?
Kétszer annyi dollármilliomos van Magyarországon, mint tavaly, az átlagember vagyona viszont leginkább a háza, ami nyolcmillió forintot ér. A régióban ugyanakkor ez még nem is számít rossznak.