Ki az igazán szegény, és merre bujkálnak a legvagyonosabb magyarok?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala című éves kiadványa, ami 29 ábrán igyekszik átfogó képet adni arról, hogyan változott a magyar háztartások helyzete 2020-ban és 2021-ben. Ezek közül mutatjuk meg a hét legérdekesebbet. 

1. A jövedelmek megoszlása: csaknem 1 millió magyar keres kevesebbet havi 100 000 forintnál

Ha a magyar társadalom tagjait a jövedelmük alapján sorba rendezzük, és öt egyenlő részre osztjuk őket, akkor öt, nagyjból 1 900 000 főből álló csoportot kapunk. A legalsó ötödben lesz a legkisebb jövedelemmel rendelkező jövedelmi ötöd, a legfelsőben pedig a legnagyobb jövedelmű. 

2021-ben a legfelső jövedelmi ötödben 4 918 000 Ft volt a bruttó éves jövedelem átlaga. Sajnos ebből az adatból nem látszik, hogy milyen jövedelemmel lehet ebbe az ötödbe bekerülni, de mivel a következő, negyedik jövedelmi ötödben 2 529 000 Ft az éves bruttó jövedelem átlaga,  3,5-4 millió forint éves bruttó jövedelemmel feltehetően már a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik az ember. 

A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 131 ezer forint volt - ez kevesebb mint havi 100 000 Ft bruttó havi jövedelmet jelent. Ráadásul ez ennek az 1 900 000 fős csoportnak az átlaga, azaz vannak Magyarországon 950 000-en, akiknek a havi bruttó jövedelme ez alatt a szint alatt van.

A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödben a jövedelem szerkezetét tekintve is jelentős az eltérés. A legalsó ötödbe tartozó háztartások körében a társadalmi jövedelmek (nyugdíj, munkanélküli ellátás, családi pótlék, stb.) aránya jóval magasabb (26,7%), az egyéb jövedelmeké pedig jóval alacsonyabb (1,4%), mint a legfelső ötödben, ahol a társadalmi jövedelmek 19,3, az egyéb jövedelem pedig 3,4%-ot képviselt. Ez arra utal, hogy a legfelső jövedelmi ötödbe tartozóknak már tőkejövedelmük is van: ingatlant adnak ki, cégeket tartanak fenn, vagy éppen az állampapírjuk utáni nyereséget teszik zsebre. Itt már kisebb jelentősége van az egyébként az ebben a csoportban lévők számára is folyósított nyugdíjnak, családi pótléknak, egyéb állami juttatásnak.

2. Mennyiből lehet megélni?  A szegények szerint havi 151 ezer forint kell az átlagos életvitelhez, a gazdagok szerint 250 ezer

A KSH azt is vizsgálta, hogy a különböző jövedelmi ötödökben mit gondolnak az emberek arról, hogy mennyiből lehet nagyon szűkösen, átlagosan és nagyon jól megélni. 

A legalsó ötödben fejenként havi nettó 151 ezer forintot tartanak szükségesnek az átlagos életvitelhez, a legfelsőben pedig 250 ezer forintot. A legalsó ötödbe tartozók azt gondolják, hogy havi 299 ezer forintból már nagyon jól meg lehet élni, a legfelsőben ez az összeg havi 537 ezer forint. 

Érdekes, hogy csak a legfelső ötödben van a tényleges átlagos jövedelem az átlagosnak gondolt megélhetéshez szükséges jövedelmi szint felett. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a legfelső jövedelmi ötödhöz kell tartozni ahhoz, hogy az átlagosnak gondolt jövedelmi szintünkön vagy a felett élhessünk.  

3. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelmek nagysága és megoszlása régiónként: Budapest a leggazdagabb, az Észak-Alföld a legszegényebb

A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltért 2021-ben is.

  • A budapesti háztartások egy főre vetítve átlagosan bruttó 3 millió 177 ezer forinttal vezetik a rangsort. 

  • Nyugat-Dunántúlon 2 millió 495 ezer forint az átlagos egy főre eső jövedelem,

  • Közép-Dunántúlon 2 millió 463 ezer forint, 

  • Pest megyében 2 millió 336 ezer forint,

  • Dél-Alföldön 2 millió 287 ezer forint, 

  • Észak-Magyarországon 2 millió 109 ezer forint, 

  • a legrosszabb helyzetben az Észak-Alföldön élők vannak, 2 millió 85 ezer forintos átlagos jövedelemmel 

A jövedelmeken belül a munkajövedelmek a Nyugat-Dunántúlon képviselték a legnagyobb arányt (76,6 %), a Dél-Dunántúlon pedig a legkisebbet (69,6%). A nem munka és nem társadalmi típusú jövedelem értékelhető mértékben csak Budapesten jelenik meg, 4,4 százalékkal, ami arra utal, hogy a fővárosban koncentrálódik a tőkejövedelem.  

Egy másik ábrából viszont látszik az is, hogy a fogyasztás mértéke 2020-ról 2021-re éppen Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön nőtt a legintenzívebben, azaz valószínű, hogy a jövedelmi különbségek is csökkentek a korábbi évekhez képest.

4. Nettó vagyon: sok az eladósodott háztartás 

Jövedelem és vagyon között van különbség: lehet, hogy valaki örökölt egy százmilliós lakást, és így jelentős a vagyona, de mivel nincsen munkája, alacsony a jövedelme. Az is lehet, hogy valaki éppen egy nagyon jól fizető munkában kezdett, de még nincs saját lakása vagy nagyobb megtakarítása, így magas ugyan a jövedelme, de nincs jelentős vagyona. 

A nettó vagyont a reáleszközök (ingatlan, jelentősebb értékű tárgy, stb.) és a pénzügyi eszközök jelentik a kötelezettségekkel (tartozásokkal) csökkentve. 

Ha vagyon szerint rendezzük sorba a háztartásokat, akkor a legvagyonosabb ötödben már átlagosan 126 millió forint nettó vagyont találunk 2020-ban. A vagyon nagy részét még ebben az ötödben is reáleszközök adják, de itt már számottevő pénzügyi eszközökkel is rendelkeznek a háztartások: átlagosan 12,5 millió forinttal. 

A legszegényebb ötödben a nettó vagyon mindössze 2,2 millió forint, és a háztartásonként  átlagosan félmillió forintnyi pénzügyi eszközök mellé 800 ezer forint kötelezettség is társul. Azaz ha az ingatlanokat nem számoljuk, a legszegényebb ötödben nagy számban találhatunk eladósodott háztartásokat. 

Vagyon szempontjából a közép (a második, harmadik, negyedik vagyoni ötöd) sem minősül igazi középnek, hiszen még a negyedik jövedelmi ötöd is jelentősen le van maradva a legvagyonosabb háztartásokhoz képest.

5. A háztartások nettó vagyona régiónként: egy átlagos budapesti háztartás több mint háromszor vagyonosabb, mint egy észak-magyarországi 

Természetesen a vagyon tekintetében is nagy eltérések vannak régiónként - nemcsak a jövedelmi különbségek, hanem az ingatlanok értéke közötti különbségek miatt is. 

2020 végén az egy háztartásra jutó átlagos nettó vagyon

  • Budapesten volt a legmagasabb: 64,1 millió forint, 

  • Pest megyében 45,7 millió forint,

  • Nyugat-Dunántúlon 42,0 millió forint,

  • Közép-Dunántúlon 32,7 millió forint,

  • Dél-Alföldön 24 millió forint, 

  • az Észak-Alföldön 23,1 millió forint, 

  • Dél-Dunántúlon 24,7 millió forint,  

  • Észak-Magyarországon 19,9 millió forint volt.

A leginkább vagyontalan Észak-Magyarország és a legvagyonosabb Budapest között tehát több mint háromszoros a különbség. A KSH azt is közli, hogy a háztartások átlagos vagyona 2017-hez képest a Közép-Dunántúlon nőtt a legnagyobb mértékben, 1,8-szeresére, de Budapesten is a másfélszeresére emelkedett. A legkisebb mértékű, 1,4-szeres növekedés a Dél-Dunántúlon történt. Nyilván ezek a változások is összefüggnek az ingatlanpiaci trendekkel. 

6. Szegénység: szegény az, aki az alábbi 13 dologból legalább 7-et nem engedhet meg magának

A szegénységnek sokféle definíciója van, és ebből többet közöl is a KSH (például ezt, ezt és ezt), de talán mégis az mutatja meg a legkézzelfoghatóbb módon a nélkülözést, hogy hányan vannak, akiknek nem telik a társadalmi létezés szempontjából fontos dolgokra. A KSH az Eurostat módszertana szerint 13 dolgot tényezőt vizsgál: 

  1. évi egyhetes üdülés hiánya;
  2. váratlan kiadások fedezetének hiánya;
  3. nem engedheti meg magának, hogy lecserélje az elhasználódott bútorokat 
  4. nem engedheti meg magának, hogy rendszeres részt vegyen szabadidős tevékenységben;
  5. nem tud havonta egyszer találkozni a barátaival, családdal egy italra, étkezésre
  6. nem jut kétnaponta húsételhez;
  7. anyagi okokból nincs személygépkocsija;
  8. nem engedheti meg magának, hogy elhasználódott ruhái helyett újat vegyen;
  9. nem tud hetente egy kisebb összeget magára költeni;
  10. lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van;
  11. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
  12. nem rendelkezik otthon saját internet eléréssel;
  13. nem rendelkezik két pár cipővel, amiből az egyik minden évszakban hordható.

Az alábbi ábrán látható, hogy viszonylag kevesen vannak, akiknek nem telik egy pár új cipőre, de elég sokan, akik nem tudnak egy évben egy hetet nyaralni. Szerencsére ez utóbbiak aránya is csökkent valamelyest 2020-ról 2021-re. Szegénynek azt tartja a statisztika, akire a 13 elemből legalább hét igaz. 

+1. A közterületen sötétedés után magukat biztonságban érzők aránya

Ez a mutató elég jó képet ad arról, hogy mennyire érzik magukat biztonságban az emberek Magyarországon. Ráadásul az is követhető rajta, hogyan változott a biztonságérzetünk 2020-tól 2022-ig. Jól látszik, hogy 2020-ról 2021-re és 2021-ről 2022-re is egy kicsit javult azoknak az aránya, akik alapvetően biztonságban érzik magukat az utcán, sötétedés után is- ma már ez az emberek 85 százalékára igaz (egy nemzetközi kutatás szerint Magyarország ebből a szempontból az európai középmezőnyben van). 

A helyzet Budapesten javult a legtöbbet, az eltelt két év alatt 80-ról 86 százalékra és így mára az a helyzet, hogy már többen érzik magukat biztonságban éjszaka a budapesti utcákon, mint a községekben. 

A szerző a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Regionális Programjának koordinátora. A cikkben nem a TASZ álláspontját fejti ki.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: