A japán hatóságok a csütörtöki, Kjúsú partjainál kipattant 7,1-es magnitúdójú földrengés után most először figyelmeztetést adtak ki, hogy megnövekedett az esélye az országban egy nagy erősségű rengésnek („megarengés”) – írta meg a BBC.

„Azt nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mikor fog bekövetkezni egy adott esemény” – nyilatkozta a Qubitnek Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. A szakember szerint az, ami most történik, az egyetlen módja annak jelen pillanatban, hogy valamilyen szinten előre lehessen készülni egy földrengés bekövetkeztére, hasonlóan ahhoz, ahogy egy vulkánkitörés előtt a vulkanológusok megemelik a készültségi szintet.

Az egyetemi tanár elmondta, hogy a természeti veszélyekkel is foglalkozó Japán Meteorológiai Szolgálat szakemberei arra figyelmeztették tegnap a lakosságot, hogy megnőtt az esélye egy nagyobb rengésnek és legyenek résen, de ez nem azt jelenti, hogy annak bekövetkezésére biztosan lehet számítani. Harangi szerint azért léphették meg ezt most először, mert „jobb az óvatosság”, és a hatóságok most arra kérik a lakosságot, hogy ellenőrizzenek mindent maguk körül, hogy tárgyak egy nagyobb rengés esetén se okozzanak gondot, valamint hogy legyen elég élelmiszerük otthon.

Egy ilyen figyelmeztetés lehetőséget adhat kiszolgáltatottabb emberek biztonságosabb helyekre történő átszállítására, de Harangi szerint az is kérdés, hogy ezt milyen hosszú időtávon lehet fenntartani – a BBC szerint a mostani figyelmeztetés egy hétig lesz érvényben. Japánban évente 100 ezer földrengés történik, amiből legalább 1500 a lakosságnak is érezhető. Az ország bármennyire is felkészültnek számít a földrengésekre, egy 7-es magnitúdójú rengéshez képest egy 9-es 1000-szeres energiafelszabadulási különbséget jelent.

Kockázatos alábukási zóna

„Ez a legveszélyesebb helyzet, ami itt van, tehát amikor két kőzetlemez egymásnak feszül, és aztán hirtelen feloldódik a feszültség úgy, hogy az egyik a másikra csúszik föl” – mondta. A tegnapi 7,1-es rengés is egy ilyen feltolódásos földrengés volt, ami azon a területen pattant ki, ahol a Fülöp-kőzetlemez alábukik nyugat-északnyugati irányba. Ezek a rengések a térségben azért is számítanak veszélyesnek, mert víz alatt történnek, és jelentős függőleges irányú elmozduláshoz vezetnek, ami szökőárat is létrehoz. „Most is volt egy 0,5-1 méteres szökőár” – mondta.

Harangi szerint a kiadott figyelmeztetés azon alapszik, hogy a Nankai-ároknak nevezett alábukási zóna önmagában is nagyon kockázatos régió (100-200 évente vannak itt 8 magnitúdónál nagyobb rengések), valamint annak ismeretén, hogy nagy földrengések előfordulása itt statisztikailag várható is – hasonlóan ahhoz, hogy ahogy Kaliforniában sem lenne meglepő egy nagy földrengés kipattanása az eddigi földrengések időbeli eloszlása alapján. A szakember elmondta, hogy nemrég kijött egy olyan tanulmány, amely szerint a következő 20 évben már komolyan számolni kell Japánban egy nagy földrengés bekövetkeztével.

A Kyodo hírügynökség szerint a japán szakemberek 70-80 százalékosra teszik egy 8 magnitúdósnál erősebb földrengés kipattanásának az esélyét a következő 30 évben a Nankai-árokban, ami legrosszabb esetben a rengés és az azt követő szökőár következtében 200 ezer áldozatot követelhet.

Mint Harangi elmondta, ez az alábukási zóna nem egységes: a keleti részén, ahol várják a földrengést, egy viszonylag fiatal és sima kőzetlemez bukik alá. Ha nyugatabbra megyünk, akkor az alábukó kőzetlemez idősebb és hepehupásabb, és itt gyakoribbak a földrengések. „Ez valamilyen szinten jó, abból a szempontból, hogy a feszültség az ilyen módon hatékonyabban kioldódik” – mondta, és hozzátette, hogy a másik, keleti régió ennél alattomosabb, és ott az alábukás sokkal inkább vissza tud tartódni, ami ebben a szegmensben 8-9 magnitúdós földrengések kipattanásához vezethet. A szakember szerint nemrég a törökországi földrengéseknél láttuk, hogy egy törésvonal mentén átadódtak feszültségek, amik más helyeken is elmozdulásokat tudtak indukálni.

A 2011-es katasztrófa tapasztalatai is szerepet játszhattak a figyelmeztetés kiadásában

A szigetországot 2011 márciusában rázta meg a 9,1 magnitúdójú tóhokui földrengés, az országban rögzített valaha legerősebb. A földrengés erős szökőárat indított, amely egyes helyeken akár a 40 méteres magasságot is elérte, és elvezetett a fukusimai atomerőmű-balesethez. „Amit kevesen tudnak, az az, hogy kettő nappal a 9,1-es magnitúdójú földrengés előtt volt egy 7,2-es magnitúdójú földrengés” – mondta a kutató, amiről később kiderült, hogy ez nem egy főrengés volt, hanem a nagyjából 48 órával későbbi 9,1-es esemény előrengése.

Azt, hogy melyik az előrengés, főrengés, vagy utórengés, mindig csak utólag lehet megállapítani, mert attól függ, hogy a sorozatban melyik lesz a legnagyobb. Harangi szerint a japán szakemberek úgy vélik, hogy ha akkor a 7,2-es rengés alapján felmerült volna, hogy megnövekedett az esély egy úgynevezett indukált, erősebb földrengésre, akkor 48 óra alatt sok mindent lehetett volna tenni, hogy létesítményeket, vagy emberéleteket megóvjanak.

Arra mai tudásunk szerint nincs lehetőség, hogy egy földrengés kipattanását előre jelezzék, de vulkánkitöréseknél, ahogy most az Izlandon a Reykjanes-félszigeten zajló vulkanizmusnál is látjuk, a kutatók nagyjából félórás figyelmeztetést tudnak adni a lakosságnak, mondta Harangi. A szakember szerint ha soha nem is fogják tudni elérni azt, hogy pontosan megmondják, várható-e másnap egy földrengés, az ilyen figyelmeztetések kiadásával annyiban közelíthetünk ehhez, hogy ilyen esetekben amit lehet, védjünk meg.