Káprázatos szimulációkon látható, ahogy egy fekete lyuk szétcincál egy csillagot
Elkészültek az eddigi legrészletesebb szimulációk az árapály-katasztrófának nevezett csillagászati eseményről, amelynek során a galaxisok középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukak szétszakítják a hozzájuk túl közel kerülő csillagokat. Ilyenkor a csillag a hatalmas gravitációs erők hatására úgymond spagettizálódik, ami a megsemmisüléséhez vezet.
A melbourne-i Monash Egyetem kutatóinak az Astrophysical Journal Letters folyóiratban megjelent tanulmánya szerint az Ausztrália legfejlettebb szuperszámítógépein egy éven keresztül futtatott szimulációik feltárták, hogy a darabokra cincált csillag hogyan lép kölcsönhatásba a fekete lyukkal, fényes látványt keltve – de mégsem úgy, ahogy korábban gondolták.
A hagyományos elképzelés szerint az árapály-katasztrófával járó események intenzív röntgensugárzást eredményeznek a fekete lyuk körüli forró akkréciós korongból, a legtöbb megfigyelt esemény azonban látható hullámhosszon, 10 ezer Celsius-fok körüli hőmérsékleten izzik, ami egy közepesen meleg csillag felszínéhez hasonlít.
Az új szimulációk azt mutatják, hogy mivel a fekete lyuk a csillag anyagának csak 1 százalékát emészti fel, az anyag maradéka egy erőteljes, gömbszerű kiáramlásban távozik. Ez a kiáramlás gyakorlatilag megfojtja a fekete lyukat, így megakadályozza a röntgensugárzás kibocsátását, és a megfigyelt látható fényt eredményezi.
A kutatók láthatóan küzdenek azzal, hogy az eredményeket hogyan öntsék könnyen fogyasztható formába: a kutatást bemutató Conversation-cikkben egyszerre nevezik a jelenséget kozmikus büfinek, valamint feketelyuk-Napnak – Black Hole Sun, ugye.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: