Azokban az országokban, amelyekben korlátozzák a tudományos szabadságot, ott korlátozott az új technológiák és folyamatok kifejlesztésének lehetősége, és ezzel a jólét és a fejlődés is – foglalta össze Phys.org oldalnak a PloS ONE folyóiratban publikált kutatás eredményeit Paul Momtaz, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) professzora.

Az amerikai, luxemburgi, német és olasz együttműködésben végzett nemzetközi elemzés az akadémia szabadságot úgy határoztak meg, mint „a jogot, hogy a kutató saját maga választhassa meg a vizsgálandó tudományos problémát, illetve a kutatása témáját, valamint hogy a kutatást minden külső kontrolltól mentesen végezhesse, illetve a tudományterületén saját véleménye fényében oktathasson”.

A tudomány politikailag is garantált szabadsága és az innovációk mennyisége és minősége közötti ok-okozati összefüggéseket 157 ország 1900–2015 közötti szabadalmi bejegyzéseinek tükrében vizsgálták a tanulmány szerzői – többszörösen ellenőrizve, hogy a korreláció valóban az akadémiai szabadságból ered-e.

Kiderült, hogy az elmúlt 100 évben 2011–2021 között globálisan csökkent az akadémia szabadság mértéke. „Ez a tendenciát nemcsak a diktatúrákban, de azokban demokratikus államokban is egyre inkább tetten érhető, ahol megnövekedett a populista pártok befolyása” – fogalmazott Momtaz.

A kutatók ezek alapján az innovációs képesség 4–6 százalékos globális visszaesését vetítik előre, de a csökkenés a mostanáig legjobban teljesítő államokban az 5-8 százalékot is elérheti.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az EP jelentése szerint Magyarországon rosszabb állapotban van az akadémiai szabadság, mint a világ országainak 70-80 százalékában

Balázs Zsuzsanna tudomány 2024. március 7.

Konkrét eseteken keresztül mutatja be az Európai Parlament 200 oldalas tanulmánya, hogy a magyar kormányzat állításaival ellentétben miért nem feltételezhető, hogy Magyarországon javult volna az akadémiai szabadság.

A világ legnagyobb tudományos lapja is elbúcsúztatta a magyar kutatási szabadságot

Bodnár Zsolt tudomány 2019. július 9.

A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.

„Értsék meg a kutatók, hogy ki dirigál!” – az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ezt üzeni a Palkovics-terv

Vajna Tamás tudomány 2019. február 4.

Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.