Ahol nagyobb az akadémiai szabadság, ott több az innováció
Azokban az országokban, amelyekben korlátozzák a tudományos szabadságot, ott korlátozott az új technológiák és folyamatok kifejlesztésének lehetősége, és ezzel a jólét és a fejlődés is – foglalta össze Phys.org oldalnak a PloS ONE folyóiratban publikált kutatás eredményeit Paul Momtaz, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) professzora.
Az amerikai, luxemburgi, német és olasz együttműködésben végzett nemzetközi elemzés az akadémia szabadságot úgy határoztak meg, mint „a jogot, hogy a kutató saját maga választhassa meg a vizsgálandó tudományos problémát, illetve a kutatása témáját, valamint hogy a kutatást minden külső kontrolltól mentesen végezhesse, illetve a tudományterületén saját véleménye fényében oktathasson”.
A tudomány politikailag is garantált szabadsága és az innovációk mennyisége és minősége közötti ok-okozati összefüggéseket 157 ország 1900–2015 közötti szabadalmi bejegyzéseinek tükrében vizsgálták a tanulmány szerzői – többszörösen ellenőrizve, hogy a korreláció valóban az akadémiai szabadságból ered-e.
Kiderült, hogy az elmúlt 100 évben 2011–2021 között globálisan csökkent az akadémia szabadság mértéke. „Ez a tendenciát nemcsak a diktatúrákban, de azokban demokratikus államokban is egyre inkább tetten érhető, ahol megnövekedett a populista pártok befolyása” – fogalmazott Momtaz.
A kutatók ezek alapján az innovációs képesség 4–6 százalékos globális visszaesését vetítik előre, de a csökkenés a mostanáig legjobban teljesítő államokban az 5-8 százalékot is elérheti.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: