2023 volt az eddigi legmelegebb év, mióta mérik, 2024 pedig jó eséllyel még melegebbnek bizonyul – közben pedig egyre több adat utal arra, hogy ez nem csak kényelmetlen, hanem életveszélyes is. A becslések szerint Európában a hőség több tízezer halálát okozza évente, Bár a hőség egész Európát, sőt, az egész világot sújtja, mint kiderült, a vagyoni egyenlőtlenségeknek itt is van szerepe: a szegényebbek közül több áldozatot szed a meleg, mint a gazdagok közül.

Julia Díaz Jiménez, a madridi III. Károly Egyetem kutatója szerint ez nem túl meglepő: ha hárman élnek egy szobában, ahol nincs légkondícionáló, az nyilván jobban megterheli az emberek szervezetét, mint az, ha valaki egy tágas hálószobában, légkondi mellett alszik. A lakhatás mellett a munkavégzés is súlyosbíthatja a kockázatokat: azokat is jobban megviseli a meleg, akik a szabad ég alatt dolgoznak, nem egy légkondícionált irodában.

Zöld dzsentrifikáció

Európa, különösen Dél-Európa különösen kockázatosnak számít: egy nemrégiben közzétett kutatás szerint a kontinens gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része, ez pedig meglátszik a halálozások számán is. A tanulmánynak viszont van egy jó híre is, már amennyire ez jó hír lehet: a meleghez egy bizonyos szintig alkalmazkodni is lehet.

Ha nem lett volna egyre melegebb az elmúlt két évtizedben, 2023-ban a hőség 80 százalékkal több áldozatot szedett volna. Elisa Gallo epidemiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint ez azt is jól mutatja, hogy az eddigi intézkedések, a hőségriadók, a lakosság tájékoztatása mind fontos lépések voltak, de nem elegendőek, és nem is mindenkin tudtak ugyanúgy segíteni.

Ahogy a szegényebbek számára sokszor a légkondícionáló is megengedhetetlen luxus, úgy lassan már az is, hogy kimenjenek a parkba hűsölni egyet: a zöld dzsentrifikáció során kiszorulnak a zöldterületek közeléből, ahová a gazdagok költözhetnek be.