A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet hétfőn tette közzé azt a tanulmányt, amelyben a hőséggel összefüggésbe hozható tavalyi halálesetek számát igyekeztek megbecsülni Európában. A kutatás szerint legalább 47 690-en haltak meg ilyen okokból a világ legmelegebb és Európa második legmelegebb évében, 2023-ban.

Az elmúlt évtizedben csak egyetlen évben, 2022-ben volt halálosabb a hőség, amikor több mint 61 ezren vesztették életüket az extrém hőhullámok következtében. Arról, hogy a kánikula hogyan és hányféleképpen okozhatja egy ember halálát, Radó Nóra írt nemrég cikket a Qubitre – spoiler alert: huszonhétféleképpen.

A katalán intézet a kontinens 35 országából származó hőmérsékleti és halálozási adatokat vetett össze, amiből a konkrét számokon túl nem igazán meglepő adatok jöttek ki: a legveszélyeztetettebb populáció az időseké, az extrém hőség által legjobban érintett terület pedig Dél-Európáé.

A halálesetek több mint fele két hőhullámos időszak alatt történt, július közepén és augusztusban, amikor Görögország súlyos erdőtüzekkel küzdött (ahogy épp most is), Szicíliában pedig 44 Celsius-fokot is mértek.

A jelentésben azt is megállapították, hogy a hőség okozta halálesetek száma 80 százalékkal magasabb lenne, ha az európai kormányok a 21. században nem tettek volna intézkedéseket a felmelegedéshez való alkalmazkodás érdekében. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása által felgyorsult klímaváltozás során a szélsőséges időjárási jelenségek, így például a hőhullámok egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak, még bőven van mit tenni a megelőzés és az alkalmazkodás terén is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: