Július közepén 9 nap alatt 22 melegrekord dőlt meg Magyarországon; a hónap jó részében hőségriasztás volt érvényben, és még hátra van az augusztus, az év hagyományosan egyik legmelegebb hónapja, ami újabb hőhullám kíséretében köszönt be az aszálytól szenvedő országba. Lassan már a hideg vizes csapból is hőségriadó folyik, de mit jelenenek ezek a hivatalosan kiadott riasztások a gyakorlatban?

A hőségriasztás és -figyelmeztetés az átlagpolgár számára nem jelent semmiféle kötelezettséget. A kiadott jelzések arra szolgálnak, hogy a mentők, az egészségügyi ellátórendszerben és a katasztrófavédelemben dolgozók fel tudjanak készülni a hőség következményeire. Ezek ráadásul egészen drasztikusak: a statisztikák szerint már az első fokú, azaz a figyelmeztető jelzés kiadása után is 15 százalékkal nőhet a halálozások száma.

Osztályozás

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK, korábban ÁNTSZ) által használt hőségriasztásnak három fokozata van, amik a következők:

• I. fok: figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha a napi középhőmérséklet egy napig eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot.
• II. fok: riasztás, amikor az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25 Celsius-fokot.
• III. fok: Riadójelzés, amit akkor adnak ki, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot.

Amikor július közepén Magyarországon kiadták a a harmadfokú hőségriasztást, a napi középhőmérséklet (vagyis az egy nap alatt mért hőmérsékletek átlaga) napokon át meghaladta a 27 Celsius-fokot. Ilyen hőségben a többség rosszabbul alszik, klíma nélkül pedig szinte lehetetlen elviselni a forróságot.

A feti riasztási fokozatok mellett léteznek meteorológiai riasztási osztályok is, ezeket színek jelölik. Így van

• sárga
• narancs
• és piros riasztás.

Ezek a színek nem egy-egy hőmérsékleti tartományra utalnak, hanem több különböző éghajlati vagy időjárási jelenség súlyosságát fejezik ki. Így van a hófúvásra vonatkozó piros, narancs és sárga riasztás, de a színek a napi középhőmérséklet növekedését is jelezhetik.

A Hungaromet osztályozási rendszere szerint a sárga fokozat azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok körül alakulhat, a narancs a 27 fokos napi átlagot mutatja, a piros jelzésnél pedig akár 29 fokos napi átlagra is lehet számítani.

A vészjelzések, ugyanúgy, ahogy az időjárási körülményeket mutató többi előrejelzés, mindig egy adott időszakra vonatkoznak. Ezek alapján nem biztos, hogy az adott esemény egy meghatározott időpontban be is következik, ahogy az sem biztos, hogy előre meg lehet mondani, hogy valamilyen kapcsolódó káreseményre (például zivatarok esetén villámcsapásra) kell számítani.

Nem mindenhol ugyanolyan

Riasztási fokozatokat világszerte használnak, de az, hogy milyen hőmérsékletértékhez kötik őket, régiónként eltérhet. Ennek az a fő oka, hogy a fokozatokat az adott területen mérhető átlagos hőmérsékletértékeknek megfelelően határozzák meg.

Emiatt az Egyesült Államokban, bár hasonló elhúzódó hőhullámok sújtják a lakosságot, mint Magyarországon, magasabb hőmérsékletértékekhez kötik a figyelmeztetéseket. Amerikában ugyancsak 3 fokozatot használnak, de ott a legalacsonyabb figyelmeztetési szint 100 Fahrenheitnél (kb. 37 Celsius-foknál) lép életbe.

Hőségriasztást akkor adnak ki, amikor a hőmérséklet 24 vagy 48 óráig eléri vagy meghaladja a 105 Fahrenheit-fokot vagy 40 Celsius-fokot. Ezt a riasztást pedig akkor is kiadhatják, ha a nyári hónapokon kívül tör ki a hőség, vagy egyéb extrém időjárási körülmények nehezítik a helyzetet.

A legmagasabb figyelmeztetési szintet Amerikában akkor adják ki, ha a hőség eléri vagy meghaladja a 110 Fahrenheitet vagy a 43 Celsius-fokot.

A hőséget Dél-Afrikában is a helyi hőmérsékleti viszonyokhoz kötik: annak függvényében határozzák meg, hogy a térségben mi számít kifejezett forróságnak a szokásos meleghez képest, és a magyar riasztásokhoz hasonlóan javaslatokat fogalmaznak meg a hőséghez való alkalmazkodáshoz.

Svédországban pedig a magyarországi viszonyokhoz képest is hűsítő a hőségriadó. Ott akkor figyelmeztetik a lakosságot a hőségre, amikor a szabadban a hőmérséklet tartósan eléri vagy meghaladja a 26 Celsius-fokot. Az északi országban az extrém melegben pihenést, hűsölést javasolnak az embereknek, és felhívják a figyelmüket az egészségügyi kockázatokra.

Tájékoztatás, nem tiltás

Bár a riasztási fokozat mint elnevezés szigorúan hangzik, valójában nem jelent általános érvényű vagy kötelező korlátozást. Leginkább tájékoztatási szerepe van, és ajánlásokat fogalmaznak meg velük kapcsolatban. Így javasolhatják, hogy az idősek, a várandósok vagy a gyerekek ne tartózkodjanak kinn a hőségben, vagy hogy érdemes több vizet inni a szokásosnál.

A munkahelyeknek viszont be kell tartaniuk néhány, kimondottan a hőség idejére vonatkozó rendelkezést. Így biztosítaniuk kell a légkondicionálást és a fizikai munkát végzőknek az extra pihenőidőt is. Ez óránként akár 10 perc pihenést is jelenthet, az így kieső munkát pedig hivatalosan nem lehet a munkaidő toldásával pótoltatni, csak fizetett túlórában.

Ennek oka, hogy a nagy melegben a szervezet nehezebben pihen, és a hosszú, akár 12 órás műszakok egyébként is megterhelők. Ha mindez éjszakázással párosul, és a dolgozónak nappal kellene aludnia, amikor a meleg miatt még nehezebb, akkor külön kihívást jelent, hogy másnap újult erővel, teljes gőzzel vesse bele magát a feladataiba.

A hőség a minden munkahelyen kötelező munkavédelmi oktatásokon is előkerül: a munkavállalóknak például fel kell ismerniük a hőguta tüneteit. A hőmérséklet befolyásolhatja azt is, hogy milyen egyéni védőeszközöket használnak az adott munkaterületeken (ilyen a cipő, a szemüveg, a kesztyű és más védőruházatok, a maszk, esetleg álarc vagy sapka, illetve a haj- és szakállháló is). A hőségriasztás viszont nem közvetlenül befolyásolja ezeket az intézkedéseket, ilyenkor inkább a munkahelyen mérhető hőmérséklet a döntő, amit az üzemben elhelyezett klímákkal is szabályozhatnak.