A régi, erős emlékek megakadályozzák, hogy új emlékképek alakuljanak ki
Az Oxfordi Egyetem idegtudományi tanszékének kutatói felfedeztek egy új idegsejti mechanizmust a hippokampuszban, a nagyagy azon részében, amely az összetett információk és események memorizálásában játszik nélkülözhetetlen szerepet. A most felfedezett jelenség szerint a korábban memorizált, „robusztus” emlékek megakadályozzák, hogy új, „rugalmas” emlékek alakuljanak ki.
„Amikor új emlékek alakulnak ki, azok nem egy üres lapra íródnak, hanem korábbi tapasztalatainkra rakódnak rá. Mi történik akkor, ha az egymást követő emlékek ellentétes igényeket támasztanak az agyban? Megakadályozhatja-e egy korábbi jelentős esemény robusztus emléke, hogy az egyén egy új, kapcsolódó emléket hozzon létre, amely rugalmas frissítést igényelne?” – teszi fel a kérdést a kutatásról beszámoló közlemény.
A kutatók több napon át képeztek egereket arra, hogy robusztus emlékeket szerezzenek: ehhez különböző környezetekben magas zsírtartalmú ételeket vagy a szokásos tápot kínálták fel nekik. Ezután felmérték azt a képességüket, amely révén folyamatosan nyomon követik a környezetükben elhelyezett tárgyakat, vagyis emlékeznek a régiekre és újakat fedeznek fel.
Az eredmények azt mutatták, hogy a magas zsírtartalmú ételek révén robusztus emlékeket szerzett egerek nem tudták megkülönböztetni a köréjük helyezett új tárgyakat, ami arra utal, hogy a robusztus kontextuális memória megakadályozhatja az új emlékképek kialakulását. Mivel a robusztus memóriának állandó mennyiségű idegsejtre van szüksége, ez a folyamat tompítja az új, rugalmas emlékek létrejöttét.
Ezáltal arra is rávilágítottak, hogy a hippokampusz neuronpopulációjának sokfélesége döntő fontosságú a mindennapi emlékek, így a robusztus emlékek kialakulásában is. Az eredmények azt is megmagyarázzák, hogy az emberek miért tudnak bizonyos helyzetekben nehezen alkalmazkodni új környezetekhez: a jelenre ható erős kontextuális emlékek miatt. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy felfedjék, hogyan lehet enyhíteni a kóros emlékek hatásait.
* * *
Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!