Legalább két és félezer éve, az ógörög Hérodotosz görög-perzsa háborúkról írott munkája óta a történetírás egyik megfejtetlen talánya a szkítának nevezett indoiráni nyelvet használó népcsoport eredete.

A lovasnomád harcmodort tökélyre fejlesztő, a nyugat-eurázsiai és kelet-európai síkságokat uraló, a közel-keleti és kisázsiai birodalmakat is megsarcoló szkítákról szóló feljegyzések, régészeti feltárások és archeogenetikai kutatások alapján rekonstruált eredettörténetet a Fekete-tengertől keletre elterülő Ponto-Kaszpi sztyeppig sikerült visszavezetni, megtalálva a viszonylag távoli, de markáns rokonságot a gödörsíros kurgánok népével és az általuk létrehozott jamnaja kultúrával.

Az Antiquity folyóiratban a napokban megjelent tanulmány szerzőgárdája azt állítja, hogy az eddig feltételezetteknél sok ezer kilométerrel keletebbre lehetett a szkíta őshaza – írja a Heritage Daily.

A németországi Max Planck Geoantropológiai Intézet égisze alatt működő kutatócsoport az Oroszországi Föderációhoz tartozó dél-szibériai Tuva tagköztársaság területén folytatott ásatásai nem várt eredményre vezettek. A Tunnug 1 néven jegyzett, a legkorszerűbb kormeghatározás módszerekkel az időszámítás előtti 9. századira datált lelőhelyről előkerült rendkívül gazdag leletegyüttes csaknem teljes egyezést mutat a már ismert, de jóval későbbi szkíta sírok alapján leírt tárgyi kultúrával.

A kutatók szerint a szibériai lelőhelyről előkerült sírmellékletek, és a korabeli elithez tartozó személlyel együtt eltemetett 18 feláldozott ló maradványai egyértelműsítik, hogy a mai Tuva területe az eurázsiai lovasnomád népek őstörténetét meghatározó régió lehetett. Annyi már az első kutatási eredmények fényében biztosnak látszik, hogy a lovak mai értelemben is elképesztő mértékű és földrajzi léptékű mobilitást biztosítottak a velük való együttműködést kultúrává fejlesztő népeknek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Csodálatos szkíta sírokat találtak Krasznojarszkban

Dippold Ádám tudomány 2023. január 2.

A sírásók egy meglévő temető bővítésekor bukkantak rá a kétezer éves sírokra, a leletek alapján a régészek úgy gondolják, hogy az itt élő egykori szkíták külön kultúraként tarthatóak számon.

Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását

Vajna Tamás tudomány 2020. november 17.

Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.

Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja

Vajna Tamás tudomány 2018. május 27.

Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.