Egyre nagyobb mélységben savasodnak az óceánok
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Zürichi Műegyetem környezetfizikusai 3D-s számítógépes modellel szimulálták az üvegházgázként funkcionáló szén-dioxid légköri koncentrációjának emelkedése és a világóceánok elsavasodása közötti összefüggéseket – írja a Phys.org.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy az ipari forradalom kezdete óta mekkora mélységet ért el a tengeri világ egészét érintő kémiai folyamat.
Az 1800-as, 1994-es, 2004-es és 2014-es évekre vonatkozó széndioxid-kibocsátási kalkulációkkal számoló szimulációjuk szerint a savasodás 2014-ben érte el az ezer méteres mélységet, de kiderült, hogy az uralkodó tengeráramlatok utóbbi évtizedekben tapasztalt megváltozásával a tengervíz kémhatásának savas irányba tolódása az 1500 méteres mélységet is elérte.
A kutatók szerint ahogy a savasodás egyre mélyebb vízrétegeket ér el, úgy nő a veszélyeztetett ökoszisztémák száma. A korallok mellett leginkább a mészvázas fauna közösségei vannak veszélyben
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Úgy savasodik a Csendes-óceán, hogy a tarisznyarákok már elkezdtek bomlani
A lárvák páncélja és érzékszervei is mállani kezdenek a rákok egyre alacsonyabb pH-értékű élőhelyén. Ez a tengeri ökoszisztémának és a halászatoknak sem tesz jót.
Az ENSZ szerint súlyos veszélyben, Ausztrália szerint jó kezekben van a Nagy-korallzátony
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
Így született újjá a Föld a 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalás után
Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.